Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
BIZÁNC VAGY RÓMA? 89 Hóman szerint4 7 Istvánt 1000. december 25-én, Fehérváron kente fel királlyá Aschrik (vagy Anasztáz).4 8 Amikor István megkapta Rómától a koronát, elhatározta, hogy véget vet a Gyula-törzs erdélyi uralmának. Ennek vezérében legnagyobb vetélytársát látta, mivel Bizánc támogatta, s ezáltal akadályozta őt államának megalapításában. A magyar források szerint 1002. évben49 I. István Erdély ellen vonult, ahol anyai nagybátyja székhelye volt; a hadjárat során Gyula, felesége, valamint két fia fogságba esett. Néhány évvel később Ajtony, a „fekete magyarok" vezére került sorra: István elhatározta, hogy megfékezi ezt a makacs urat, aki nem akarja elismerni őt a magyarok királyának. Ajtony, aki érezte a magyar királyság részéről fenyegető veszélyt, arra használta fel az abban az időben bolgárellenes hadjáratot viselő5 0 II. Bazil bizánci császár jelenlétét Vidin városában (1001-1002), hogy személyi s politikai okokból felvegye a görög ritusú kereszténységet." így gondolta megnyerni veszélyes helyzetében a bizánciak támogatását, valószínűleg annak ellenében, hogy vigyázat alatt tartja a szomszédságban élő bolgár törzseket. .István, a magyar források tanúsága szerint,52 hadvezérét, Csanádot küldte Ajtony ellen; a legújabb történeti kutatások szerint azonban az Ajtony elleni hadjáratot valószínűleg maga vezette; 1003-ban.5 3 A magunk részéről azt tételezzük fel, hogy a hadjárat s Ajtony bukása az 1014-15. év táján történhetett, amikor Szent István Bizánc szövetségeseként hadjáratot indított Gavril Radomir bolgár cár ellen, politikai s családi okokból.54 Ajtony, a bizánci görög kereszténységnek ez az utolsó magyarországi támogatója, Keresztelő Szent János tiszteletére Marosvárt (1002-ben) bazilita kolostort alapított, ahova görög szerzeteseket telepített. Veresége után, Gellért püspök óhajára, a kolostor görög szerzeteseit áthelyezték a Csanád által alapított oroszlámosi (ma: Banatsko Arandjelovo, Jugoszlávia) Szent György kolostorba.5 5 István könnyen bekebelezhette 47 Hóman: i. m. 180. 48 Györffy: i. m. 102. 4' Szentpétery: SRH I. Compositio Saeculi XIV, 314-315: Porro Beatus Stephanus, postquam regie celsitudini coronam divinitus est adeptus famosum et lucrosum bellum gessit contra avunculum suum nomine Gyulám, qui tunc temporis totius Ultra Silvam regni gubernacula possidebat. Anno itaque Domini M-II-o beatus rex Stephanus cepit Gyulám ducem cum uxore et duobus filiis suis et in Hungáriám transmissit. - Pray Gy.: História Rerum Hungáriáé (S. Stephanus). Buda. 1801. 9. S°G. Ostrogorsky (Főszerk.) Vizantijski izvori za istoriju naroda Jugoslavije III. köt. Belgrad. 1966, 100-103. (Iohannes Skylitzes) hivatkozik Bolgárölő Bazil vidini hadjáratára. 51 Szentpétery I.: SHR II, 489 említi Ajtony görög ritusú keresztségét Vidinben; Moravcsik Gy.: Byzantium and the Magyars, Bp. 1970. 108-109; Uő.: Studia Byzantina, Bp. 1969. 330. 53 Szentpétery: SRH, Legenda S. Gerhardi episcopi II, - Moravcsik Gy.: Studia Byzantina 330-331. 5 3Györffy Gy.: Zur Geschichte der Eroberung Ochrids durch Basileios II. XIIe Congrès International des Etudes Byzantines. Belgrade. 1964, II, 149. 54 Moravcsik Gy.: Görögnyelvű monostorok Szent István korában. Szent István Emlékkönyv I, 404. - G. Ostrogorsky: Vizantijski izvori, III. köt. 46-48. (Ioannes Stavrokios) így jellemzi Gavril Radomir-t: „egy vadállat; buta, érzéketlen, vérengző; irgalmatlanul viselkedik nőkkel szemben". Lehetséges, hogy I. István magyar király azért lépett szövetségre Bizánccal, mert nővére férje keze által halt meg Bulgáriában. J. Karwasinska szerint - Monumenta Poloniae Historica, IV, fasc. 3. (lásd a 42. jegyzetet) - Ajtony bukása 1008 táján történhetett és Gellért püspök 1015 táján foglalta el székhelyét Csanád váron.
