Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
88 J. P. RIPOCHE kereszténység terjesztéséhez. A szláv hithirdetők mellett jelentős szerepet játszottak német és olasz misszionáriusok is, nevezetesen a querfurti Bruno4 3 , a velencei Gellért (ez utóbbit később szentté avatták). Mihelyt a nép keresztvíz alá hajtotta fejét, István a magyar törzsfők régi területeit egyházmegyékre osztotta, s ezekben püspökségeket alapított. A püspökségek alapítása megteremtette az előfeltételeket az egyházi bíráskodás és a területi elhatárolás megteremtéséhez; ezek mintájára alakították ki a helyi koímányzatot, az ispáni hatalommal. A püspökségek élére a király akaratából Szent Adalbert tanítványai és társai kerültek, de ezenkívül más nyugati papok is; így pl. a - valószínűleg benedek-rendi — francia Bonipert pécsi püspök lett.44 A király elhatározásából s a pápa beleegyezésével. Esztergom érsekség lett;' az ennek az egyházmegyének élén álló személy töltötte be Magyarország prímásának funkcióját. Magyarország első prímása Anasztáz (Aschrik) lett, Szent Adalbert társa és tanítványa.4 s Mihelyt megállapították a püspökségeket, István elrendelte, hogy — több környező település szükségleteire — a falvakban templomokat emeljenek. A király magára vállalta ezek egyházi ruhákkal való ellátását; a püspököknek a papokról és liturgikus könyvekről kellett gondoskodniuk. Hogy népe valóban gyakorolja is hitét, István elrendelte, hogy a vásár napját a hét hetedik napjára tegyék; e királyi határozat óta nevezik ezt a napot vasárnapnak (= vásárnap). A vásárt általában a templom előtt tartották, ahol erre a célra helyet jelöltek ki; a bíró feladata volt, hogy őrködjék a vásár rendje felett, s a felett is, hogy az emberek a templomba is betérjenek. Hogy tervét megvalósíthassa, a magyar királynak az ország keleti részéből is el kellett tüntetnie a pogányság utolsó maradványait. Az erdélyi Gyula és az aldunai Ajtony jelenléte fékezte a hatalom központosítását és a nép egyetlen személy körül való egyesítését. Az ezredik évben István Rómába küldte Szent Adalbert tanítványát, Aschrikot, hogy beszámoljon a pápának a Magyarországon folytatott térítő tevékenységről,4 6 II. Szilveszter pápa (= Gerbert d'Aurillac) — tanítványával, III. Ottóval egyetértésben, aki Aschrik megérkezésekor éppen Rómában tartózkodott, - elküldte neki a koronát. "3 J Karwasinska: Pomniki dziejowe Polski, Series Nova, Tomus IV. fasc. 3. Warszawa. 1973. Vita Quinque fratrum eremitarum, (X) 142 jegyzet, 52. 1. Brunonis Querfurtensis epistola ad Henricum regem, 97-98. és 100. - Csóka J. Lajos: Regnum, Bp. 1942-43, 162. - Querfurti Bruno, ki később regensburgi püspök lett, II. Henrik szász királynak (később római császár lett) címzett levelében elbeszéli misszionáriusi életét a „fekete magyaroknál". 44 Hórnan: i. m. 199\Pauler: i. m. 54; Balanyi: i. m. 339; Galla: i. m. 322. 4 5 Hóman: i. m. 199. Adalbert tanítványát, Anasztázot mondja Esztergom érsekének; a SRH II. Legenda Sancti Stephani de Hartwick 416 Sebastianus nevét említi: „Sebastianus nomine cuius probabilis vita et devota in Dei servitio religio habebatur. Hunc rex venerabilis miro cepit amore diligere, quia quanto quis religiosior, tanto ei erat acceptior. Ilium ergo ob vita mérita pontificali honore dignum indicans, regendo Strigoniensi archiepiscopatui. . ." - Györffy Gy. szerint - Zu den Anfängen der ungarischen Kirchenorganisation auf Grund neuer quellenkritischer Ergebnisse. Archívum Históriáé Pontificiae, 7 (1969), 101, - Aschriknak szerzetesi neve Anasztáz volt. Feltevését nem lehet elvetnünk, mert Anasztáz sokkal ismertebb a magyar egyháztörténelemben, mint Sebestyén, akiről igen kevés említés esik, de ez esetben a következő kérdés merül fel: ki volt akkor Kalocsa első érseke? SHR II. Szt. István legendája, 416, Aschrik episcopos Colocensi-t említi, és a Pray-kódex ezt megerősíti. 46 Pauler Gy.: i. m. 40; - Györffy Gy.: Archívum Históriáé Pontificiae 101.
