Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
BIZÁNC VAGY RÓMA? 87 behatoljon Magyarországra.3 7 A minden új vallási befolyás ellen való tiltakozás valójában azonban csak ürügy volt arra, hogy elérje célját, s ez nem volt más, mint az Árpádok birtokainak elfoglalása, melyeket Géza döntése elütött kezéről. Céljának elérésére Koppány vérfertőző házasságot38 tervezett az elhunyt nagyfejedelem özvegyével (per incestuosum copulare connubium), majd a házasság után Istvánt is el akarta tenni láb alól, hogy kezébe kaparintsa az Árpádok fejedelmi székhelyét, amely ebben az időben Esztergom volt. István tudomást szerzett Zerind fia Koppánynak, a somogyi vezérnek szándékáról. Hadat indított, amelynek vezérei Hunt és Pázmány voltak, — két sváb eredetű lovag István zsoldjában, — a legfőbb parancsnokságot pedig a német születésű Vencelime vagy Vecelime bízta, aki Veszprém felé vezette a seregeket; itt folyt le aztán az ütközet. A csatában Somogy vezérét elfogták, testét felnégyelték, darabjait Esztergomba, Veszprémbe, Győrbe, s Erdély egy városába küldték.39 Pauler Gyula szerint4 0 Gyula vezérnek figyelmeztetés gyanánt. Koppány lázadásának elnyomása elrettentő példát szolgáltatott a többi magyar úrnak, akik ellene szegültek a kereszténység behatolásának. Mihelyt a pogány lázadást vérbefojtották és a lázadót megbüntették, István felhasználta az alkalmat arra, hogy a térítő tevékenységet ezúttal az egész népre kiteijesztesse. A német és szláv hittérítőknek nem sikerült a térítést a 10. századi Magyarország egész területén megindítani, mert Géza, habár keresztény volt, megtűrte a pogányságot is; ő maga tisztelte a keresztények keresztjét, de mellette a pogány isteneket is.4 1 István, mint a 27 éves korára Prága püspökévé lett Szent Adalbert (Vojtech) lelki gyermeke, nem tűrhette a pogány vallás jelenlétét országában. Adalbert, aki személyi okok miatt elhagyta prágai püspöki székhelyét, s Rómába indult, rövid időre megszakította útját az Árpádok esztergomi fejedelmi székhelyén: kioktatta Istvánt a keresztény hit fontosságára, s valószínűleg a szentírás olvasásába is bevezette.42 István magába szívta a vallási tanítást, amelyet lelki vezetője 993. évi rövid tartózkodása alatt öntött lelkébe, s elhatározta, hogy abban az esetben, ha a magyar urak makacsul ellenállnak a térítésnek, erőszakot is alkalmaz. István nem vett részt közvetlenül a térítésben, azonban támogatása által, amelyben a szláv hittérítőket, nevezetesen Szent Adalbert tanítványait, Radiât és Aschrikot (Ascherik) részesítette, nagyban hozzájárult a római katolikus 3 7 Szentpétery: SRH II P. 66, 36, 144; - Pauler Gy.: i. m. 27. 38 Képes Krónika. Bp. 1968 (fakszimile kiad.) I. 35; Györffy Gy.: Dem Gedächtnis 2. 39 Györffy Gy.: Der Aufstand von Koppány. Studia Turcica, Bp. 1971, 176-177; 182, 210. 40 Pauler Gy.:i. m. 35. 41 Thietmari Merseburgensis Episcopi Chronicon, in „Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters. Freiherr von Stein-Gedächtnisausgabe. Band 9, Darmstadt. 1962. Liber VIII. cap. 4. (444. old.) „Hic (i. e. Géza) Deo omnipotenti variisque Deorum inclusionibus immolans cum ab antistite suo ob hoc accusaretur, divitem se et ad heac facienda satis potentem se affirmavit." - Bogyay Tamás: Vom Taschenblech zur Basilika. Das Bildwerk I. vom Geist der ungarischen Kunst. Berlin. 1942; 8; Hóman B.: i. m. 175; - Pauler Gy.: i. m. 24; Histoire de la Hongrie des origines. . . 56. 4 2 Jadwiga Karwasinska: Pomniki dziejowe Polski (Monumenta Poloniae Historica), Series Nova, Tomus IV fasc. 1, Warszawa, 1962, (XIX), 28. Redactio Imperialis vel Ottoniana; fasc. 2, Warszawa. 1969, (XXIII), 61. Redactio Brevior; Hóman Β.: i. m. 172-173; Galla Ferenc: Szent istván apostoli tevékenykedése és e téren ismertebb munkatársai. Szent István Emlékkönyv I. Bp. 1938, 296; Balanyi György: Szent István mint a magyar keresztény Egyház megalapítója és szerzője. Uo. I, 333-334; Csóka J. Lajos: i. m. 284-285; Uő.: Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században? „Regnum" Bp. 1942-43,158-160.
