Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
282 BELLÉR BÉLA inkább a radikális szárnyra, mint a mérsékelt tömegekre jellemzők. A németség többségének valóságos magatartását Bräutigam Ferencnek, a Tolna megyei Szakadát plébánosának, - korábban Bleyer hívének, most ellenfelének — nyilatkozata fejezi ki. A plébános szerint „ ... az UDV (MNNE) előadásai igen tanulságosan, a Sonntagsblatt igen ügyesen van szerkesztve, ilyen lap kell a népnek, amelyben néha a saját sorait is nyomtatásban látja", továbbá: „ . . . a Schwabenballnak (Sváb-bál) nagy nevelő hatása van.. ." stb. A rasszista Méhely Lajos professzor és Gálócsy Árpád Bleyer-ellenes pamfletjeire célozva megjegyezte még a plébános, hogy „ ... az urak odafönt nem tudják .. . nincs itt semmi baj, senkinek sincsenek itt nagynémet törekvései, és a nép szorgalmas, józan, takarékos, pontos adófizető és hazafias gondolkodású, ennélfogva megérdemli, hogy megbecsüljék és nyugodtan élni hagyják. Azt meg éppenséggel nem lehet tőle rossz néven venni, hogy nyelvéhez ragaszkodik, hiszen az elszakított magyarság" is ezt teszi.3 7 Miután komoly tárgyi okok a német mozgalom egésze elleni fellépésre egyszerűen nem voltak, személyi okokat kellett kijátszani. Az MNNE kisebb-nagyobb vezetőire, sőt egyszerű tagjaira is kivetik a sajtótámadások, sajtópörök és a „dzsentri-Magyarországra" olyan jellemző lovagias ügyek hálóját. A sajtótámadások pergőtüzében Bleyer áll, akit — talán népközösség-felfogása, az össznémetségben, azon belül különösen a birodalmi németségben előbb kulturális, majd politikai támaszt is kereső taktikája miatt - pángermanizmussal vádolnak, és a politikai életből való visszavonulásra akarnak rábírni. Ellenfelei közt az akkori politikai élet úgyszólván valamennyi színárnyalatát megtalálhatjuk a kormánypárttól annak jobb- és baloldali ellenzékéig, Steuertől és Bonitztól Gálócsyn, Gömbös Miklóson (a későbbi miniszterelnök nagybátyján) és Bajcsy-Zsilinszky Endre lapján át egészen az osztályalapon álló szociáldemokratákig.3 8 Vele sodródtak a viharba régebbi és újabb munkatársai: Huber János kanonok,3 9 König Antal szerkesztő, Faul-Farkas János főtitkár40 és dr. Kussbach Ferenc ügyvéd és újságíró, egyébként Bleyer veje. De kijut a támadásból a fiatal radikális nemzedék képviselőinek, elsősorban dr. Mühl Henrik bonyhádi orvosnak41 és Bäsch Ferenc titkárnak is.42 A mindkét résztől — tudva, nem tudva - nacionalista 31 Uo. 3'/. b. (= Jakob Bleyer): Ein sonderbares Rundschreiben. S, 1929. jan. 1. - „Nach den massenhaften Sünden, die das ungarische Regime. . ." S, 1930. jan. 12. 5. Gálócsy Árpád: A százszázalékos hazafiság. Nemzeti Figyelő, 1923. máj. 2. stb. Neue Anwürfe Árpád Gálócsys gegen Abgeordneten Dr. Bleyer. S, 1929. jún. 30. "i.Áfra Nagy János: A magyar-német viszony a magyarság szempontjából. II. Előőrs, 1929. júl. 13. 15-16. (OL Kozma-iratok. Adatgyűjt. 1929. 2. csomó) Anton König: Der Kampf gegen nicht vorhandene Feinde. S, 1930. máj. 25. 3-4. Gálócsy helyreigazító nyilatkozata: S, 1930. júl 27. 3. Schluss des Bleyer-Gálócsy'schen Pressprozesses. S, 1930. nov. 16. 4-5. (OL ME 1930-T-5022). Die Angst vor der Schlinge des Advokaten. S, 1930. nov. 2. 8. Jakob Bleyer: Sturmläuten - ohne Verantwortung. S, 1929. márc. 3. 3. - Vö. Schwind: i. m. 114, 126-129. 35 OL ME 1929-C-1192. 4' OL ME 1934-C-8616 (5905/1930). Die Angst vor der Schlinge des Advokaten. S, 1930. nov. 2. 8. 41 Johann Faul-Farkas: Zum Fall Dr. Mühl-Gömbös. S, 1931. jan. 18. 1-3. Erklärung. S, 1931. jan. 11.1. Dr. Heinrich Mühl an den Bonyháder evangelischen Pfarrer Genersich. S, 1931. jan. 18. 3. Zum Fall Dr. Mühl - Gömbös. S, 1931. jan. 25. 3. Eine Erklärung von Exzellenz Dr. Gratz. S, 1931. máj. 31. 5. Gerichtsentsendung im Dr.Mühl-Gömbös'schen Strafprozess. S, 1931. jún. 7. 4. 42 OL ME 1934-C-8616 (5905/1930). Die Angst vor der Schlinge des Advokaten. S, 1930. nov. 2. 8.
