Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 281 óra), földrajz, történelem, mértan, számtan (4—4, összesen 20 óra), egészségtan, kémia (4—4 óra), karének (4 óra), összesen: 196 óra. A résztvevők mezőgazdasági és gyári üzemeket is meglátogattak. A tanfolyam elvégzéséről hivatalos iskolai bizonyítványt kaptak.3 2 Scholtz felhívására, nemkülönben a hasznos tematikájú és jól levezetett tanfolyam hatására ugyanezen a télen még egy szaktanfolyamot sikerült beindítani.3 3 Az MNNE országos jellegű, ünnepi rendezvényei voltak az évenként februárban Budapesten megrendezett színpompás, a vidéki német lakosságot is megmozgató, meghívott külföldi osztrák, német vendégektől is látogatott Sváb-bál, valamint az ugyancsak évenként, de vidéken megrendezett, a muzikális német nép körében rendkívül népszerű zenekari verseny. 1930. június elsején, vasárnap Mosonszolnokon rendeztek fúvós zenekari hangversenyt „Hűség a népiséghez, hűség a hazához!" — jelszóval. Erre nemcsak a környékbeli, hanem még a burgenlandi parasztok is eljöttek. Nem hiányoztak az értelmiségiek sem.3 4 Ez a feltűnést általában kerülő, csendes kulturális és politikai aprómunka, ha lassan is, de azért meghozta gyümölcsét. Amint egy német történész írja: „Ünnepi kötelék fonódott így az összes rokon néptörzsekre, és a Magyarországi Német Népművelődési Egylet a hangsúlyozottan politikamentes jelleg ellenére ténylegesen a német népcsoport képviselete lett".3 5 Ez viszont már túlment nemcsak az egylet magyar ellenfeleinek, hanem támogatóinak elképzelésein is. Alighanem ezen félelem- és bizonytalansági érzésnek tudható be az a sűrűsödő támadás, amely az egyletnek bizonyos ténykedéseit, vezetőinek egyes megnyilatkozásait éri láthatólag elegendő ok nélkül. Mit kifogásolnak - okkal vagy ok nélkül — az egyesület bírálói? Olykor csak az egyesület előadóinak modorát. Faul-Farkas János főtitkár a Pest megyei Nagykovácsiban 1930. február 23-án 40-50 főnyi hallgatóság előtt elmondott beszédéről megjegyzik, hogy bár lojális volt, de valahogy a „hordó tetejéről" hangzott el. A Tolna megyei kalaznói szervezet ellen az a vád, hogy túlfűti tagjaiban a német öntudatot. Egyik helyi vezetőjét, egy evangélikus lelkészt az a vád érte, hogy kíméletlen fellépésével gyűlöletet kelt maga iránt. Bäsch Ferenc a kétyi helyi szervezetben olyan beszédet mondott, amely — a bírálók szerint — alkalmas volt arra, hogy fölébressze a németségben a „különállás" gondolatát. A helybeli lelkész nyíltan helytelenítette is magatartását. Viszont az egyesület egy másik megbízottja gazdaságpolitikai kérdésekről olyan hazafias szellemben beszélt, hogy az előbbi lelkész támogatásáról biztosította. A Tolna megyei Mucsfán és Izményben ismét az a vád az MNNE ellen, hogy két táborra osztja a lakosságot.3 6 Ezek a bírálatok, mégha teljesen helytállóknak fogadjuk is el őket, semmi olyasmit nem tartalmaznak, amelyek igazolnák az MNNE-vei szembeni ellenséges hangulatot. A legsúlyosabb kifogások, a német öntudat növelése, a különállás — különben nem konkretizált — gondolatának ápolása a korai nemzetiségi mozgalomnak tipikus tünetei, és sokkal 32 Edmund Scholtz sen.: Ein Blick in den landwirtschaftlichen Winterkurs in Oedenburg, S, 1930. jan. 26. 14-15. 33 Johann Neubauer: Die Schlussprüfung der Hörer des deutscprachigcn landwirtschaftlichen Winterkurses in Oedenburg. S, 1930. márc. 9. 5-6. 34 Nach dem Musikwettstreit von Zanegg. S, 1930. jün. 8. 1. Verlauf des Musikwettstreites, S, 1930. jún. 8.2-5. 35 Walter Schneefuss: Deutschtum in Süd-Ost-Europa. Leipzig. 1939. 70. 36 OL ME 1934-C-8616 (5905/1930).
