Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
280 BELLÉR BÉLA szászságig,2 8 s így délről cordon sanitaire-t von Magyarország köré. A németségnek ezt a kétirányú előretörését akarta a magyar politika megakadályozni és visszavetni a Veszprém, Pest—Pilis-Solt-Kiskun és a Baranya megyei német szervezkedés korlátozásával. Különösen Baranyában, Fischer Ferenc, a későbbi belügyminiszter „dominiumában" épültek ki erős hadállások a német mozgalom ellen az MNNE és a Sonntagsblatt rivális szervezeteinek, ill. lapjainak tevékenysége révén, amelyek egyébként a kormány hallgatólagos, - de azért nem kevésbé hatékony - témogatását élvezték.2 9 Ez a heves ellenállás, ami helyenként és időnként az MNNE-t fogadta, aligha magyarázható az egyesület tevékenységével, amely meglehetősen szerény, szűk keretek közt mozgott. Az anyanyelv, a népszokások ápolása, népművelési előadások, olvasóestek, különböző tanfolyamok voltak az egyesületi élet mindennapi megnyilvánulásai. A Sonntagsblatt rendszeresen közölt beszámolókat ezekről az összejövetelekről. Az olvasóesteken pl. bevezetőben tárgyalni szokták a mezőgazdasági termelés szerkezeti átalakításának szükségességét, a baromfitenyésztés, gyümölcstermesztés fontosságát. Ez hasznos tanács volt nem csupán a gazdasági fejlődés, hanem a gazdasági válság időszakára is, amikor termelési értéknövekedéssel csak olyan termelési ágakban lehetett számolni, ahol az olcsó élőmunka gyorsan meghozta az eredményt, tehát legfőképpen éppen a baromfitartásban, a bor-, szőlő- és gyümölcstermesztésben. Ez után a nagyon is időszerű gazdasági eszmecsere után a nem kevésbé érdekes kulturális előadások következtek a hazai németség múltjáról, az őshazáról, az új hazában rájuk váró nehéz munkáról, megpróbáltatásokról, ennek ellenére az ősi nyelvhez, szokáshoz, valamint az új hazához való egyforma ragaszkodásról.3 0 Az 1929/30. egyesületi évben az MNNE 6 vezetőképző tanfolyamot tartott, amelyen 75 helyi csoport képviselői vettek részt. 1930 januárjában Sopron város és környéke egyleti vezetői vettek részt jól sikerült tanfolyamon. Jekel Péter központi kiküldött Sopron németségének ezeresztendős kulturális múltját méltatta. A jelenre áttérve a Bethlen-kormány jóindulatú nemzetiségpolitikájáról beszélt. Dr. Bäsch Ferenc egyleti titkár az MNNE egyesületi életének felvirágzásáról szólt, követendő példaként állítva a soproniak elé a tolnaiakat. Id. Scholtz Ödön meggyőződését fejezte ki, hogy a soproni egyesületi élet is rövidesen fellendül. Ennek reményében újabb jelentkezőket kért a soproni téli szaktanfolyamra. Faul-Farkas főtitkár a németséghez és a magyar hazához való kettős hűség egyenlő parancsáról beszélt.31 A Scholtz által említett kéthónapos téli mezőgazdasági szaktanfolyam 1929 novembere-1930 januárja közt 30 hallgató részvételével folyt le. A következő tárgyakból hangzottak el előadások: növénytan (52 óra), állattan (52 óra), mezőgazdasági üzemtan (10 óra), gyümölcs- és szőlőkertészet (10 óra), magyar nyelv (16 óra), német nyelv (16 2 8 Siposs Sándor: A sváb kérdés Magyarországon (1918-1945) c. munkájának összefoglalása. Kézirat. 6-7. Uő.: A magyarországi németség története 1918-tól napjainkig. Kézirat. 91-95. (OL Küm.Bé.O. XVII-1./40508(1945)). 2 9 Hedwig Schwind: Jakob Bleyer. München, I960. 126,134. 30 Leseabende in den Orstgruppen des Volksbildungsvereins. S, 1929. nov. 3. 3. 31 Schöner Verlauf des Schulungskurses in Oedenburg. S, 1930. febr. 2. 7. - Baschra von. Id. Joseph Böhm jr.: Von Jakob Bleyer bis zur Gegenwart. München. 1955. 20-27. Paul Flach: Dr. Franz Anton Bäsch 1901-1946. 2. Auflage. München. 1956. UÖ.: Richtigstellung des Aufsatzes von Ladislaus Búzás über Franz Anton Bäsch. . . München, 1954.
