Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 279 A német társadalom fenti szerkezete világossá tette az MNNE előtt, hogy vagy paraszti — kispolgári kultúrszervezetként áll fenn, vagy sehogy. Ennek ellenére az MNNE az 1930-as évekre sem tudta zászlaja alá gyűjteni a német parasztság, kispolgárság számottevő részét. Világosan bizonyítják ezt az itt következő, a helyi szervezetek számát és taglétszámát évenkint feltüntető, az MNNE évi közgyűlési jelentéseiből származó adatok:2 6 Egyesületi év 1924/25 1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 Helyi csoport 46 77 104 134 147 169 176 Taglétszám 8000 12860 15300 17200 22280 24966 26855 Az 1929/30-as egyesületi évben tehát a helyi csoportok száma 169-re, a taglétszám pedig 24 966-ra emelkedett. Ez nem több a hazai németség 5,2%-ánál. Az emelkedés meglehetősen szerény: a helyi csoportok számában 14%-os, a taglétszámban csak 12%-os. A csekély növekedés is egyenlőtlenül oszlik meg. Ha az 1930. naptári év végéig elért szervezési eredményeket is hozzászámítjuk, a helyi csoportalakítás a legnagyobb sikereket Tolnában érte el, ahol legkevesebb 8—9, Pest-Pilis—Solt—Kiskun megyében, ahol legalább 4, Fejér megyében, ahol legkevesebb 3 helyi csoport alakult. Sopron megyében \ viszont csak 1, Baranya megyében csak 2 helyi csoport létesítéséről tudunk, Veszprémből egyetlenegyről sem. Az egyesület tevékenységi területének reális fölmérésénél azonban a helyi csoportok alapítása mellett tekintetbe kell vennünk a tudomásulvétel időpontját is, mert addig a csoportok alapszabályszerű tevékenységet nem folytathattak. A közigazgatási hatóság viszont nagyobbrészt csak a következő évben, sőt a Pest megyeiek csak 1934-ben vették tudomásul a helyi alapításokat.2 7 A szervezés eredményeinek és menetének vizsgálata során világosan kirajzolódik előttünk három nagy települési terület, ahol a szervezkedés különösen nagy akadályokba ütközött. Ez a három terület: Baranya,a Bakony vidéke, különösen Veszprém megye és a főváros, valamint tágabb környéke, vagyis Pest megye. Ezek az akadályok - a bakonyi szórt települések kivételével — nem természetesek, nem az illető területek németségének sajátos települési viszonyaiból, társadalmi helyzetéből vagy tudatából fakadtak, hanem a nemzetiségpolitika állította őket az MNNE útjába. A magyar nemzetiségpolitika azzal a félelmi pszichózissal küzdött, amelyet egyébként a mindenáron német többség kimutatására törekvő, Otto Albrecht Isbert nevével jelezhető német népiségtörténeti kutatás is táplált, hogy a németség Nyugat-Magyarországból kiindulva egyik irányban a Bakonyon átvonulva,Pest— Pilis—Solt—Kiskun vármegyében szétterülve a magyar fővárost keríti be, másik irányban pedig a német irodalom Schwäbische Tiirkei-e, Somogy, Tolna, Baranya megyéken keresztül hidat ver a bácskai, bánsági németségen át egészen az erdélyi 2 6 A kimutatás az MNNE egyes közgyűlésein elhangzott, a Sonntagsblatt augusztus végi számaiban közölt főtitkári jelentések alapján készült. Hibás, a valóságosnál nagyobb, ill. kisebb adatokat közöl a helyi szervezetek számáról és a taglétszámról 1930-ra vonatkozólag G. C. Paikert: The Danube Swabians. 91. 2 7 A helyi csoportok számát és helyét a VII. közgyűlésen elhangzott főtitkári jelentés (S, 1930. aug. 24. 6.), a Sitzung des Vollzugausschusses am 2. Februar. S, 1930. febr. 9. 10-ben közölt adatok, valamint P. Flach adatgyűjteményének egybevetésével állapítottuk meg. (Paul Flach: Die behördlichen Bestätigungen der Ortsgruppen des UDV (1924-1940) und des VDU (1939-1943). München, 1971. 10, 15,20-22, 25,27-29.) 5*
