Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
278 BELLÉR BÉLA A hazai németség és az MNNE Az 1920-as népszámlálás az ország területén még 551 624 németet, az összlakosság 6,9%-át, az 1930-as már csupán 478 630-at, az összlakosság 5,5%-át találta. A német társadalmon belül még mindig a parasztság a döntő osztály. Az őstermelésben az összlakosság 5,5%-át kitevő németség arányszáma 6%, az iparban 5,5%. A parasztságon belül a közép- és kisbirtokos kategóriák vannak legerőteljesebben képviselve. Ezekben a kategóriákban a németség 5,5%-os országos aránya fölött, a gazdasági munkások és gazdasági cselédek közt viszont országos arányszáma alatt szerepel. A német parasztságnak ez a jellegzetessége világosan kitűnik a magyar parasztsággal való összehasonlításból: Az ipar különböző kategóriái közül az önálló iparosok soraiban találjuk a legtöbb németet: takácsok közt 14,6, borbélyok közt 11,8, kőművesek közt 11,7, pékek közt 9,8%-ot, a szűcsök és nyomdászok közt már lényegesen kevesebbet: 3,4, ill. 2,1%-ot. Az ipari munkások nagyrésze a kisiparban dolgozott, s csak kisebb része volt nagyüzemi munkás, elsősorban bányász (Sopron, Pécs, Pilisvörösvár)2 2 . A német társadalomnak ez az osztályszerkezete meghatározta a hazai németség 1923/24-ben alakult kulturális szervezetének, a Magyarországi Német Népművelődési Egyletnek, az MNNE-nek tagságát, a tagság pedig az MNNE és hetilapja, a Sonntagsblatt politikai irányvonalát a gazdasági válság 1930/31. évi szakaszában is. Amint a bethleni konszolidációra is elsősorban a parasztság sorsát jelentő földreformon keresztül, a gazdasági válságra is a mezőgazdaság, parasztság sorsán keresztül reagált az MNNE és a Sonntagsblatt.23 Az első tömegakció, amelyet az MNNE a válság idején megszervezett, és elkeseredett makacssággal, de teljesen eredménytelenül folytatott a tej szabad forgalmának biztosítására a tejkartell által kierőszakolt forgalmikorlátozásokkal szemben, a Buda-környéki német parasztgazdák érdekeit szolgálta.24 Szélesebb körű volt a műtrágya-akció, amelyet politikai éle miatt a kormány kifogásolt. A kisiparosok sanyarú helyzetére a lap alig figyelt fel, vagy ha mégis, a kisiparos sorsot akkor is a paraszt sorssal hozta kapcsolatba, s a parasztsággal való összefogásra és közös harcra szólította fel a kisiparosokat.2 5 A proletariátus legföljebb csak a szociáldemokratákkal való vita ürügyén jelenik meg a Sonntagsblatt hasábjain, önállóan, saját osztálycéljaival kapcsolatban soha! 2 2 Kovács Alajos: Magyarország népe és népesedésének kérdése. Bp., 1941. 41,67, 70, 71. 23 Karl v. Sauerborn: Wirtschaftsfragen und Wirtschaftssorgen. S, 1929. máj. 26. 1-3. Aegidius Faulstich: Bauernnot. S, 1932. febr. 21. 1-2. 2 4 Grosse Massenkundgebung der Bevölkerung in den Ofner Bergen gegen die Milchverordnung. S, 1932. jún. 19. 3-5. Die Milchfrage vor neuen Entscheidungen. S, 1933. jan. 8. Franz Kussbach: Schöne Verspreschungen und andere Taten. S, 1933. febr. 19. 2. Die Lage und die neue Milchverordnung. S, 1933. ápr. 30. 7. stb. 2 s Johann Ullrich: Was geschieht mit den Handwerkern? S, 1930. márc. 23. 1-2. magyar német 25-50 holdasokból 10-20 holdasokból gazdasági munkások közt gazdasági cselédek közt 86,7% 10,1% 86,8% 9,6% 91,1% 5,1% 95,2% 2,7%
