Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 277 országi tanulásban csupán a politikai agitátorképzés eszközét látta, elvitatva tőle minden oktatás-képzési funkciót.1 5 Gratz Gusztáv, a Magyarországi Német Népművelődési Egylet (MNNE) elnöke elvileg nem helytelenítette a dolgot ; ki akarta azonban zárni a szervezésből a német nemzeti irányú szervezeteket a politikai befolyásolás lehetősége miatt.16 Bleyer Jakab, az MNNE ügyvezető alelnöke, a hazai németség vezére viszont a baranyai Landposttal vitázva1 7 szembeszáll azzal a felfogással, amely minden német kulturális igényt és törekvést pángermánnak bélyegez. A maga részéről egész természetesnek, a németek petriotizmusára nézve pedig teljesen veszélytelennek tartja a magyarországi németség vágyódását az után a német kultúra után, amellyel két-három generációval előbb még élénk kapcsolatban volt.1 8 Később, amikor cáfolni kénytelen Gratz Gusztávnak azt az értesülését, hogy az MNNE 60 magyarországi fiatalt helyezett volna el a bajorországi ochsenfeldi főiskolán, megerősíti korábbi nézetét, utalva a diákcserékre, a magyar protestáns ifjúság tetemes részének régideje feni.àllô összeköttetésére a német egyetemekkel stb.19 A müncheni magyar konzulnak, Velics Lászlónak 1929 végén lefolytatott vizsgálatai mintha Bleyert igazolnák. Velics semmit sem tud bajorországi iskolák magyarországi látogatottságáról, és politikai veszélyektől sem tart. Württemberg tartomány alsó fokú földműves iskoláiban ugyan tanulnak magyarországi németek, de hogy ezek körében propaganda folynék a nemzeti öntudat felébresztésére és fejlesztésére, arról a főkonzul semmiféle pozitív adattal nem rendelkezik, bár természetesen nem tartja teljesen hatástalannak a német miliőt „a sváb ifjak további érzelmi beállítottságának kialakulására".20 Bleyer érvelése és Velics adatai ellenére sem tételezhetjük fel, hogy a különböző németországi egyesületeknek óriási nevelőmunkája, amely német iskolákba szívta a kelet-európai németség szegényebb sorsú fiataljait, hogy aztán német küldetéstudattal eltöltve bocsássa őket haza, nem terjedt volna ki Magyarországra is, vagy nem támogatta volna ezt Bleyer. Inkább arról van szó, hogy ennek az akciónak ellenőrzése a magyar hatóságok kezéből egyszerűen kicsúszott azáltal, hogy a németországi tanulmányútra készülők nem közvetlenül oda állíttatták ki útlevelüket. Az akció valódi méreteit sejtetni engedi, hogy 1928-ban egyedül Pest megyéből 52-en kaptak németországi tanulmányút címén útlevelet, s egyetlen németországi főiskolára ugyanebben az esztendőben 60 magyarországi német fiatalt vettek föl.21 Anélkül, hogy le akarnók becsülni a Keletközép-Európára szemet vető birodalmi német politika és a német Ostforschung és Südostforschung szervezeteinek magyarországi ténykedését és hatását, meg kell állapítanunk, hogy a hazai németség mérsékelt többségének helyzetét, nemzetiségi szervezkedését, ideológiai-politikai tudatát elsősorban belső .feltételek, a hazai németség gazdasági-társadalmi állapota, az őt körülvevő magyar és a többi nemzetiségi társadalommal való viszonya határozta meg, bár a radikális kisebbségre már ebben az időben is erős volt a birodalmi német szervezetek hatása. 15 OL ME 1934-C-15140. 16 Uo. 11 Landpost, 1927. febr. 13. 18 S, 1927. febr. 20. " OL ME 1934-C-15140. 20 Uo. 21 Uo. 5 Századok 1977/2
