Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 271 elképzelhetetlenül súlyos válság nemcsak megsemmisítette az elmúlt évtized gazdaság eredményeit, hanem alapjaiban rendítette meg az egész politikai és gazdasági konszolidációt, előidézve Bethlen miniszterelnöknek 1931 augusztusi lemondását.1 Ez volt az a bel- és külpolitikai keret, amely 1930-3l-ben, Bethlen István egy évtizedes kormányzatának végén meghatározta az ellenforradalom nemzetiségi politikájának mozgásterét. A továbbiakban ezen nemzetiségpolitika elemzésére teszünk próbát főként német vonatkozásban, kitekintve azonban a többi nemzetiség, elsősorban a szlovákság helyzetére is.2 A német kérdés jellegének módosulása Az 1930-as években a német kérdés jellege alapvetően megváltozott. Omladozni kezdett a nemzetközi erőviszonyoknak az első világháború után kiépített, a Párizs környéki békeszerződésekben rögzített rendszere. A győztes hatalmak, Anglia és Franciaország egyre több engedményt tettek a legyőzött, ill. a magukat kisemmizettnek érző hatalmaknak, Német- és Olaszországnak. A keletközép-európai francia befolyás észrevehetően gyengült, és nem tudta többé útját állni sem az olasz, sem a német terjeszkedésnek. Ez a körülmény egyszeriben fölértékelte a Közép- és Keletközép-Európa 9 országában, így hazánkban is szétszórt 7-8 millió főnyi külföldi németséget, mint a birodalmi német politika lehetséges kulturális, gazdasági vagy politikai bázisát.3 1 Magyarország története. 8. k. Főszerkesztő': Ránki György. Bp. 1976. 597-611. C. A. Macartney: Hungary. Edinburgh, 1962. 219-221. Co.. October fifteenth. Part. í. 89-113. 2 Témánknak nincs részletes, szakszerű feldolgozása sem a hazai, sem a külföldi történeti irodalomban. Flachbarth Ernő rövid angol és francia nyelvű összefoglalása, A history of Hungary's nationalities. Bp. 1944,ill. Histoire des minorités nationales en Hongrie. Paris-Clermont-Ferrand, 1944. az ellenforradalmi rendszer nemzetiségpolitikájának igényes apológiája. A Magyar Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya által 1946-ban készíttetett kéziratos tanulmányok: Moravek Endre: Német újjászületés a Duna-völgyben és Siposs Sándor: A sváb kérdés Magyarországon 1918—1945 és A Duna-medencei német kisebbségek fejlődésének vázlata az első világháborútól a második világháború végéig. (Országos Levéltár [a továbbiakban: OL Küm.Bé.O. XVII-1.) Agárdi Ferenc A svábok bejövetele. Bp., 1946. c. - röviden az ellenforradalmi korszakra is kitérő - műve demokráciát és antifasizmust németellenességgel azonosít. - A külföldi történeti irodalomban a magyar nemzetiségpolitika nacionalizmusát leleplező, de ugyanakkor a demokratikus ellenáramlatokat és a német nemzetiségi mozgalom nacionalizmusát egyaránt figyelmen kívül hagyó, levéltári forrásokat nem tartalmazó dokumentumkötetet adott ki Johann Weidlein Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten 1930-1950. Schorndorf, 1959. Viszonylag legrészletesebben, Bleyert idealizálva Hedwig Schwind Jakob Bleyer. München, 1960 c. monográfiája foglalkozik témánkkal, tematikusan aprólékos, kronológiailag viszont túlságosan nagyvonalú tárgyalásmódja miatt nem mindig áttekinthetően. Éppencsak érinti témánkat Matthias Annabring Das ungarländische Deutschtum. Südost-Stimmen März 1952. II. Jg. Nr. 2 és Volksgeschichte der Deutschen in Ungarn. Stuttgart, 1954 c. munkáiban, mértéktartóan kezelve a témát. Tömör, tárgyilagosságra törekvő, színvonalas, bár az osztályszempontot természetesen meg nem értő összefoglalás a bonni dokumentumkiadvány bevezetője: Das Schichksal der Deutschen in Ungarn. Bonn, 1956. Az angolszász irodalomban tárgyismeretével kiemelkedik C. A. Macartney két idevágó műve: Hungary and her successors 1919-1937. London-New York-Toronto. 1937 és: October fifteenth. Part I. Edinburgh, 1956. Érdemben nem ad újat, bár néhány érdekes szempontot fölvet a külföldön élő magyar G. C. Paikert The Danube Swabians. Hague. 1967 c. műve. - A felsorolt munkák közül egy sem aknázza ki a kiadatlan magyar levéltári anyagot, amelyre elsősorban épül jelenlegi tanulmányunk. 3 Gündisch Guido: A nemzeti eszme fejlődése a németségnél. Magyar Szemle, 1928. Il.k. 3. sz. 254, 256.