Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
234 ANDERLE ÁDÁM proletár indián. A másik két kategória elhatárolása már nehéz lenne, s az állam politikai szándékai is a közös tárgyalást igényelték.13 Ha kérdésünket nézzük („faj" és „osztály"), leszögezhetjük, hogy az osztálymeghatározottság az alapvető meghatározottság Peruban is1 4 , azzal a -sajátossággal, hogy ez (és az osztálytörekvések, osztályharc) sokszor „faji" vonásokat, ,.ruházatot" ölt, s orientálja vagy dezorientálja a politikai-ideológiai harcot. Magát a társadalmat, annak szerkezetét azonban nem jellemezhetjük ezekkel a fogalmakkal, mert a döntőt, tehát az osztályhatárokat és -érdekeket eltakarják. Használata az „indián" szónak jogosult leginkább, hiszen a paraszti osztály döntő részét magában foglalja. A perui gazdaság és társadalom általános jellemzői A perui mezőgazdaság és agrártársadalom az 1920-as évek elején több különböző fejlettségi szintű alkotóelemből állt. A partvidéken a világpiacra termelő cukor- és gyapotültetvények uralma, a politikára gyakorolt jelentős szerepével, s ennek alárendelten a kisparaszti birtok továbbélése a jellemző. A hegyvidéken még megmaradtak az indián közösségek: 1920-as adatok szerint 1502 közösség létezett, másfél milliós lélekszámmal.1 s Ha ez utóbbi adat talán túlzottnak tekinthető is, az indián közösség, a communidad jelentős tényezője volt a perui társadalomnak. Igen fontos a kisparaszti, közösségeken kívüli agrárréteg, valamint a nagybirtokosok és birtokaik rendszere is, melyek ellentétben a partvidékkel, elsősorban élelmiszert és gyapjút termeltek. Az egyes szektorok a 20. században különböző fejlődést, változást mutatnak. Részletes bemutatásukat az indokolja, hogy így tudjuk érzékeltetni: antiimperialista vagy latifundiumellenes érdekeltségük mennyiben, milyen módon volt jelen a két világháború között. Az aktív népességnek a termelésben történő megoszlását az 1940-es összeírás segítségével mutathatjuk be, tekintettel arra, hogy az egész országra vonatkozó népességösszeírás 1876-ban volt utoljára. Az 1908, 1920, 1931-es lima-callaói helyi összeírást kivéve nincsenek Peruról korábbi adatok.1 6 Az összes foglalkoztatott: I. mezőgazdaság 1.293.214 fő 52,24% II. állattenyésztés 252.975 fő 10,22% III. kitermelőipar-bányászat 44.694 fő 1,81% IV. feldolgozóipar 380.281 fő 15,36% V. építőipar " ' 45.659 fő 1,85% 13 Ami természetesen nem jelenti azt, hogy nincs „mesztic" paraszt. 14 M. C. Vázquez: Immigration and „Mestizaje" in Nineteenth-Century Peru, c. id. tanulmányában, Ancash dapartamento vizsgálatánál olyan indián közösséget mutat be Aquiaban,jü\o\ chileiek, kínaiak, spanyolok is találhatók. 15 Abelardo Solis: Ante el Probléma Agrario Peruano. Lima, 1928. 223. Meg kell jegyezni, hogy Solis adatait máig idézi a szakirodalom, de senkinek nem tűnt fel, hogy egy fontos departamento adatait, Ayacuchóét nem közli! 16 Censo, 1940. Vol. I. p. CXCV.
