Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 235 VI. szállítás—közlekedés 51.079 fő 2,06% VII. kereskedelem, hitel, biztosítás 112.126 fő 4,53% VIII. közalkalmazottak és más közhasznú szolgálat 89.021 fő 3,6% IX. értelmiség és házi szolgálat 165.099 fő 6,67% X. egyéb 41.191 fő 1,66% összesen: 2.475.399 fő Természetesen az összesítő tábla abszolút számai maguk is problematikusak.1 7 Első megközelítésre mégis megmutatják, hogy Peru gazdasága és társadalma agrárjellegű, ahol az aktív keresők kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik. Az 1940-es összeírás adatainak más szempontú, — azt mondhatnók: a „termelőeszközökhöz való viszony" és a „munka szervezetében elfoglalt hely" szerint kialakított — csoportosítása az osztályszerkezethez ad jó, összegező szempontokat (a mezőgazdaság kivételével).1 8 feldolgozó építőipar, közlekedés biztosítás, hitel, ipar és szállítás kereskedelem (fő) „tulajdonos 956 47.400 425 4.035 31.649 és főnök 956 alkalmazott 2.948 8.842 1.821 9.100 28.513 munkás 37.895 113.188 40.770 27.329 8.196 kisegítő családtag 469 26.188 145 788 5.892 „független" 2.256 183.317 2.407 9.752 37.349 egyéb 170 1.518 91 255 527 A perui gazdaság általános jellemzőit a külkereskedelem félévszázados ívű adatai alapján lehet legjobban érzékelni. Kitűnik, hogy a század első három évtizedében a cukor és réz előretörése a jellemző, majd a két világháború között a gyapot és kőolaj került az exportlista élére, anélkül, hogy a cukor és réz jelentősége csökkent volna.1 9 Ε változás mögött igen jelentős társadalmi-gazdasági folyamatok húzódtak meg, s jelentős politikai következményekkel jártak. A cukor- és réz-termelés felfutásával az imperialista tőkebehatolás és a tradicionális birtokstruktúra széttörése kezdődött meg. Hangsúlyozni kell ugyanakkor: csupán Peru két, jól körülhatárolható körzetében (La Libertad, Junin departamento). A kőolajkitermelés ugyancsak lokális jelentőségű, 11 Ez különösen jellemző a IX. rovatban, ahol az értelmiségiek a házi szolgákkal és más hasonló személyes szolgálatban lévőkkel kerültek egy rovatba. De hasonlóan heterogén például az „ipar" kategória is, ahol a gyáripar, városi kisipar, indián kézműipar, sőt indián parasztasszonyok fonó „ipara" került egy rovatba. 18 A cenzus szóhasználata szerint a „független" kategóriába a független értelmiségi, a kisiparos tartozik, akinek nincs alkalmazottja, vagy a taxis, aki tulajdonosa, vagy bérlője autójának. A kiskereskedők nagyrésze az első rovatba került. Ezek valódi helye igazán a részletesebb elemzés során derül ki, s ez érvényes területi elhelyezkedésükre is. Censo, 1940. Vol. 1.404. " Extracto Estadístico del Peru (a továbbiakban E.E.P.) 1944-1945. Lima, 1946. 360-362.
