Századok – 1977
Közlemények - Bogdán István: Volt-e papírmalom Budán? 544/III
VOLT-E PAPI RM ALOM BUDÁN? 545 Foglalkozzunk először a nevezett személyével, s mindjárt jegyezzük meg, hogy az iratokban, a vízjelhasználattól eltérően, C betűvel (és két 1-lel) írta a nevét: Capellner János. Ebből arra következtethetünk, hogy a család valamelyik őse német nyelvterületről települt hozzánk, valószínűleg mint vándorló kézműveslegény. S csakugyan Budára Bécsből került egy Capellner kártyafestő, de nem János, hanem Ferenc József, aki 1736-ban kapta meg a polgárjogot,3 és e keresztnéven szerepel a város polgárkönyvében is.4 Capellner János neve azonban nem szerepel a polgárkönyvben, csak egy Kappelner Jánossal találkozunk, de jóval később — 1772-ben — kap polgárjogot és a mestersége kádár,5 így nem lehet azonos a mi Jánosunkkal, aki szintén kártyafestő és budai polgár is (ld. később). Tehát vagy kifelejtették a polgárkönyvbe való bejegyzést, vagy elírták a keresztnevet, mindkét eset előfordult a gyakorlatban.6 Mert azt nem tarthatjuk valószínűnek, hogy ez a Ferenc József Jánosnak volt az apja, ezért nem szerepel János a polgárkönyvben. Egyrészt ugyanis a polgárjog nem öröklődött, másrészt pedig János már 3 évvel korábban önállóan tevékenykedik Budán (ld. később). Továbbá: Ferenc Józseffel az iratokban többet nem találkozunk, viszont János nemcsak maga nevezi magát budai polgárnak, a város is így titulálja őt az irataiban. — Mit tudunk róla? Capellner János kártyafestő 1733 előtt telepedett le Budán7 — ekkor legalább 20 éves lehetett, így 1710 körül születhetett —, s 1743-ban, amikor házat vásárol (polgárnak nevezi a város!), nős, felesége Rozália,8 aki 1761-ben végrendelkezik.9 Halála után Capellner ismét megnősült (második felesége Katalin), és 1780-ban — tehát kb. 70 éves korában - meghalt.1 0 Nem valószínű, hogy fiúgyermeke lett volna, mert foglalkozását özvegye, majd 3 év múlva már idegen, Jakisch Ferenc folytatja, aki rövidesen — 1786-ban már bizonyosan — feleségül vette özvegyét, Katalin asszonyt.1 1 Ami a házát illeti, csak félig volt. az övé, a jog és a haszonélvezet másik fele feleségét, Rozáliát, illette, így írja az 1743. aug. 23-án kelt, Capellner János budai polgár és kártyafestő nevére kiállított teleklevél. (Feltételezhetjük tehát, hogy a vételár - 1800 ft — előteremtéséből Rozália asszony sem maradt ki, illetve nem szegény lányként vette őt el Capellner.) A teleklevél szerint a ház a Vízivárosban, Gross Pál és nemes Gilich urak háza között feküdt, a frontja 5 öl 11 /2 láb, hátul 5 öl 5 láb, jobbra 18 öl 3 láb, balról 18 öl 2 láb nagyságú volt. 1728-ban akkori alakjában már állt, s Stokher Ignác örököseitől vették meg.12 A telekkönyvben már 1742-ben Capellner nevére írták a házat, s innen 3 Fővárosi Levéltár, Buda város levéltára - a továbbiakban BL - Tanácsülési jegyzőkönyvek -a továbbiakban Ή. jkv. - 1736. fol. 147. 4 BL 1002/u Matricula civium 1686-1867, Myefalvy I. Lajos: Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. 2. k. Buda. Bp. 1944. 74. 5 Uo. ésIllyefalvy: i. m. 143. 6 Bónis György jogtörténész kartársam szóbeli közlése, köszönöm szíves felvilágosítását. 7 Országos Levéltár - a továbbiakban OL - Helytartótanácsi levéltár - a továbbiakban Htt - C 20. Fasciculi mencium: Litterae - a továbbiakban - F. m. Litt. -1751. febr. 8. 8 BL 1009/e Teleklevelek jegyzőkönyve - a továbbiakban TI. jkv. - 31. k. Wasserstadt 1732. 119. f. ' BL 1002/y Végrendeletek. I. 1204. I 0 1780. febr. 20-án még ő, aug. 31-én már özvegye írja alá a számlát, BL 1006/e Obercammer Amtsrechnung - a továbbiakban Oc. Ar. - 1780.1. 46., II. 74. II BL Tl. jkv. 33. k. 1786-92. Wasserstadt 20. f. 13 Uo. 31. k. Wasserstadt Lib. 2. fol. 119.
