Századok – 1977
Közlemények - Gierszewski; Stanislaw: Rézexport Magyarországról Gdańskba a 16. század első felében 534/III
RÉZEXPORT MAGYARORSZÁGRÓL GDANSKBA 535 Kutrzeba4 lengyel szerzők munkái vezették be, és később más szerzők átvették. A fogalom vitathatatlanul megállja a helyét, ha egy meghatározott területen át történő szállítás megjelölésére szolgál.5 Megfontolandónak tartjuk azonban használatát akkor, ha „tranzit"-on egyik országból a másikba irányuló olyan szállítást értünk amely közvetítő helyeken történő átrakodás nélkül megy végbe. Ebben az összefüggésben nem értek egyet S. Kutrzeba álláspontjával, mely szerint a krakkói kereskedők közvetítő tevékenysége jellegzetes tranzitkereskedelem lett volna. Mint ismeretes, és az említett szerzők munkáiból kiviláglik, a réz kivitele Magyarországból Lengyelországon keresztül lengyel, de nemcsak krakkói, hanem kislengyelországi (Nowy S^cz, Biecz, Krosno, Sanok) kereskedők közvetítésével is történt, akik állandó kereskedelmi kapcsolatban álltak a felső-magyarországi városokkal. Ε közvetítés két szakaszban zajlott le: Krakkóból és a kis-lengyelországi városokból (mint J. Malecki kutatásaiból kiderül) rezet, bort és magyar szilvát szállítottak a mazuriai és kujaviai városok kereskedői Gdanskba. Ezek a kereskedők közvetítették a hering szállítását is Krakkóba, ahonnan Magyarországra adták el. III. Mivel ebben az esetben a lengyel kereskedők saját kereskedelméről (Eigenhandel) van szó, akik rendszeresen közvetítették a magyar importáruk eladását, amelyek egy részét Gdanskon keresztül exportálták, új megjelölést kellene találni.6 A kikötő befolyása alá tartozó terület megjelölésére a gazdasági irodalom a hátország (Hinterland) sajátos fogalmát használja, ami térre és időre egyaránt vonatkozik, azaz olyan területre, amelynek határain belül történik a különböző javak szállítása a kikötő és a közlekedési rendszer minden egyes pontja között. Néhány szerző legfontosabb ismertető jegyének tartja a legalacsonyabb szállítási és kirakodási költséget, azaz a legnagyobb nyereséget is.7 Vizsgálódásaink szempontjából nagyon fontos, hogy olyan területről van szó (a gazdasági szempontokon túl), amely a politikai határoktól függetlenül egy bizonyos pont vonzáskörébe tartozik. IV. Nem célunk, hogy e vonzáskör pontos határait megvonjuk, ez több okból sem lenne lehetséges. Gdarisk hátországának kiterjedése árufajtánként is változott, és módosult a szállítási viszonylatoktól, az évszakoktól, a konjunkturális ingadozásoktól függően is: változások beállhattak egy éven belül is, nemcsak hosszú évek folyamán. 4 S. Kutrzeba, J. Ptas'nik: Dzieje handlu i kupieetwa krakowskiego, „Rocznik Krakowski" XIV. 8. és 25. Lásd még S. Kutrzeba: Handel Krakowa w wiekach s'rednich na tie stosunków handlowych Polski „Rozprawy Akademii Umiejetnosci. Sprawozdania ζ poziadzeü Wydzialu Historyczno-Filozoficznego", t. 44. Séria II. t. 19, Krakow 1903. 17, 24-25. s Mint pl. a lengyel király 1505. évi, a szabad átvonulásra vonatkozó ítéletében: „pro transitu et via libera" — F. Buják: Materiaty do historyi miasta Biecza (1361-1632), Kraków 1914. 110. szám 6 J. M. Matecki: Zwrçzki handlowe miast polskich ζ Gdanskiem w XVI i pierwszej potowie XVII wieku, Wroctaw-War szawa—Kraków 1968, 70-73, 87-91, 109, 115, 130, 141, 177. 1 Ld. T. Witt definícióját: Teoretyczne aspekty terminu „zaplecze portu", „Gospodarka Morska" R. II. 1949, ζ. III. 254. Hozzá hasonlóan: S. Berezowski: Zaplecze i region, „Gospodarka Morska" R. II. 1949, ζ. IV. 382. A jövedelem kérdését hangsúlyozza S. Hilchech: Porty morskie, Warszawa, 1936, 42. és Β. Kasprowicz: Podziaí tadunków miçdzy polskie porty morskie, „Gospodarska Morska" R I. 1948, ζ. I. 18. 7*
