Századok – 1977
Közlemények - Gierszewski; Stanislaw: Rézexport Magyarországról Gdańskba a 16. század első felében 534/III
KÖZLEMÉNYEK Stanisîaw Gierszewski: RÉZEXPORT MAGYARORSZÁGRÓL GDANSKBA A 16. SZ. ELSŐ FELÉBEN I. Az európai gazdasági életben a 16. és 17. század a keleti-tengeri kereskedelem korszaka volt és kétségtelen tény, hogy a Keleti-tenger mentén akkor a gdanski kikötő vezető szerepet játszott. A város a 16. sz. első felében érte el fejlődésének csúcspontját, mint a lengyel kereskedelem legfontosabb központja. A kivitelben közvetítette a mező- és erdőgazdaság, valamint az állattenyésztés majd minden piacra szánt termékét. A gdanski kikötőn keresztül hozták be a bort, gyümölcsöket, fűszereket, posztót és selymet, vásznat és csipkét, sót és heringet.1 A két utóbbit többek között az akkori Magyarország területére szállították. Onnan viszont, részben lengyelországi fogyasztásra, ill. felhasználásra, részben export céljaira gdanski közvetítéssel bort és olyan fontos nyersanyagokat szállítottak, mint a réz és a vas. A Magyarországról Gdanskba irányuló exporttal azért érdemes és fontos foglalkozni, mert egy tengeri kikötő jelentősége mindig nagymértékben függ a felvevő piac nagyságától, azaz annak termelési potenciáljától és piaci lehetőségeitől. Ismeretes, hogy a Magyarországgal folytatott lengyel kereskedelemről már részletes irodalom áll rendelkezésünkre, amely számos általános és speciális információt tartalmaz. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen nagy jelentőségű volt Magyarország rézexportja Lengyelországon keresztül egész Európa számára. Mint Ember Győző Magyarország külkereskedelmére vonatkozó kutatásaiból kiderül, a magyar export főként Nyugatra irányult. Az 1542. évi vámkönyvekből látható, hogy a kereskedelemnek csak 9%-a ment északnyugat és alig 8%-a északkelet felé.2 Mivel azonban igen valószínű, hogy számos árut vámmentesen szállítottak ki (meglepő, hogy épp az aranyat, ezüstöt és a rezet3 ), azaz anélkül hogy a vámkönyvekbe bevezették volna azokat, a problémát más forrásokra támaszkodva kell vizsgálnunk. II. Vita tárgyát képezi, hogy milyen jellegű volt a Magyarország és Lengyelország közötti kereskedelem, amelyet a szakirodalom következetesen tranzitkereskedelemnek nevez. Rá kell mutatnunk arra, hogy ezt a fogalmat a 20. sz. elején J. Ptas'nik és S. ν 1 M. Bogucka: Handel Baltycki w iyciu Polski i Euiopy XVI-XVII wieku, „Kultura i Spolcczenstwo", R. XVI. 1. szám, 71-72. 2 Gy. Ember: Zur Geschichte des Aussenhandels Ungarns im 16.-ten Jahrhundert, „Studie Historica Academiae Scientiarium Hungaricae" 1960, 10-11. Ugyanő: Ungarns Aussenhandel mit dem Westen um die Mitte des XVI. Jahrhunderts, „Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa" c. kötetben, Köln-Wien 1971, 86, többek között. 3 Gy. Ember: Ungarns Aussenhandel, 90.
