Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 523 kiállítást is rendezett, amely megnyitotta az utat más haladó polgári művészek felé. Ezeken a szálakon keresztül teremtődtek meg a későbbi együttműködés feltételei. A Szocializmusban Mónus Illés inspirálására Háy Károly tollából a csoport munkájáról több kritikai cikk, elemző írás látott napvilágot.9 6 A művészcsoport kedvelt találkozóhelye lett több munkásírónak is, mint pl. Erdős László, Rideg Sándor, László Gyula, Szüdi György, Lukács Imre, de megfordultak itt Kassák Lajos tanítványai is. A művészcsoport mellett ebben az időben kezd kialakulni az úgynevezett színházi vonal, ahol először egyes színészek, mint a munkás-színjátszók patronálói jelennek meg, később pedig a fasiszta típusú Színházi Kamara létrejötte után abból kizárt színészek találnak otthonra.9 7 A harmincas évek közepén szinte reneszánszát éli a szociáldemokrata munkásdalkórus. A szavalókórusok 1933-ban történt betiltása után az erőket a dalkórusokba koncentrálják. A mintegy 40 munkásdalárda-csoport egyéni és közös fellépései, tartalmas szocialista és antifasiszta tárgyú előadásai a párt- és szakszervezeti rendezvényeken élményszámba mentek és igen hatásosak voltak. Egy-egy nagy városban évenként megrendezett fesztiválja pedig nemcsak munkástömegeket, hanem a haladó kultúra iránt fogékony kispolgári, polgári és értelmiségi csoportokat nyertek meg az antifasizmus ügyének.9 8 A sajtó, az oktatás erőteljes bekapcsolása a „szellemi offenzívába" nemcsak politikai, hanem komoly anyagi erőkifejtést is igényelt az MSzDP-től. A gazdasági válság és az azt követő évek súlyos anyagi gondok elé állították a pártot. A pártvezetőség igen gyakran egyes párt- vagy szakszervezeti szervek munkáját nem a politikai és mozgalmi élet eredményein, hanem az anyagi bevételeken keresztül mérte le. A szellemi offenzíva híveinek meg kellett küzdeniük azokkat - elsősorban a szakszervezeti vezetőkkel -, akik a politikai érdekek helyett az anyagiakat részesítették előnyben. A kezdeti feszültséget nem egy esetben a meg nem értést a későbbi sikerek, amelyek anyagiakban is jelentkeztek — a megnövelt példányszámok is elfogytak —, minimálisra redukálták. Az MSzDP vezetősége még 1934-ben, azzal a céllal, hogy a fasizmus térnyerése miatt megváltozott viszonyokhoz jobban alkalmazkodjék a szociáldemokrata mozgalom is, vetette fel a szocialista munkaterv kidolgozásának szükségességét. A szocialista munka-9 * Német Lajos: Magyar Művészettörténeti Évkönyv, 1952. 2. sz. 9 7 Pl Archívum, Háy Károly visszaemlékezése. 98 1936. június 1-én „A munkáskultúra és szolidaritás" pécsi seregszemléjén pl. a következő kórusok vettek részt: Gutenberg Társaság zenekara, Pápai Általános Munkásdalárda, Makói Petőfi Dalkör, Pestújhelyi Munkásképző Kör, Orosházi Petőfi Dalkör, Miskolci Vasas Dalárda, Budapesti Kültelki Munkásdalkör, Csepeli Munkásdalkör, Mintakészítők Dalárdája, MÉMOSZ Dalárda, Magyar Ruggyantaárugyár Dalkör, Hódmezővásárhelyi Ált. Munkásdalegylet, Munkás Testedző Egyesület csapata, Budapesti Haladás Dalkör, Villamos és HÉV Alkalmazottak Szövetségének Dalárdája, Pesterzsébeti Ált. Munkásdalkör, Budafoki Munkásdalkör, Első Zuglói Dalkör, Bratislavai Munkásdalszövetség Dalárdái, Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre, Zalaegerszegi Építőmunkások Dalárdája, Soroksári Vasasmunkások Dalárdája, Nagytétényi Munkásdalkör, Hírlapterjesztő Munkások Szakegyletének Dalárdája, Szegedi Ált. Munkásdalegylet, Szombathelyi Építőmunkások Dalkara, Kőbányai Vasasmunkások Dalárdája, Békéscsabai Munkásdalkör, Grafikai Munkások Senefelder Dalköre, Lágymányosi Szabadság Dalkör, Magyarországi Famunkások Szakegyletének Dalköre, Jutagyári Testvériség Dalkör, Diósgyőri Vasgyári Munkások Dalkara, Budai Szabadság Dalkör, Újpesti Munkásképző Egylet Dalkara, Magyarországi Vas- és Fémmunkások Dalárdája. (Népszava, 1936. jún. 3.) Budapest, Pécs, Miskolc, Szombathely voltak egy-egy fesztivál gazdái.
