Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 497 végzett munkája alapján nem tartja utólag többnek „a volt parókásfejű s Metternich rendszerére alapított Bundestágnak más alakbani kiadásá"-nál.210 A magyar politikai vezetés a frankfurti törekvések meghiúsulását követően nyomban hozzálátott a kudarcot előidéző okok vizsgálatához. A jobboldali fordulat egyik közvetlen forrását a Kossuth Hírlapja a már korábban felismert legfőbb tényezők — az ellenforradalom következetes felszámolásának elmaradása, a despotikus uralmi rendszerek összefogása, a partikuláris tendenciák felülkerekedése - mellett a túl radikális követelések korai jelentkezésében kereste. Véleménye szerint ugyanis „Németországból elébb fejlett volna ki egy ép respublica, ha sok demonstratiókról a communistai vágyak igen korán ki nem tűnnek", és másképpen alakulnak Bécsben is az események, ha a „nép korán el nem veszti testvéri rokonszenvét".21 1 Igen károsnak tekinti ezért, hogy a berlini munkások most is egyre fenyegetőbben szervezkednek.21 2 Még nagyobb nyugtalanság jellemzi a hasonló bécsi készülődésekről beszámoló Közlönyt, amely nem tartja elegendőnek a hatalom fegyvereit az esetleges felkelések megfékezésére, mert szerinte „a proletariátus nem fél a haláltól s minden veszélynek bátran szemébe néz, mert nincs mit vesztenie" (kiemelés: E.G.).213 A magyar politikusok egy része a mind nehezebbé váló helyzetben sem vesztette el a jövőbe vetett hitét. A Kossuth Hírlapja, amely helyesen állapította meg, hogy „mire 1849-et írunk, Európa csaknem minden országában meglehetősen biztos állapotban lesz a reactió", egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy tavasszal .kezdődik az elválasztó csata".214 A bizakodás azzal magyarázható, hogy számoltak az ellenforradalmi erők megerősödésének ellenhatásával is: „Az osztrák dynasztia, a porosz, nápolyi, szárd királyok a legnagyobb republicánusok e korban, s sikeresebben terjesztik az antimonarchicus törekvéseket Európában, mint Americának legvonzóbban előadott példája; Windischgrätz hg. és Wrangel fővezér sikeresebb tanulmányokat tartanak a köztársaságról, mint valamennyi köztársasági népszónokok"21 s — indokolta meg derűlátását a Pesti Hírlap. A frankfurti parlament tehetetlen, a visszahúzó erőknek kedvező lépéseiből a Kossuth Hírlapja már korábban arra következtetett, hogy azok a forradalomnak nyitnak utat, s még a szeptember 18-i eseményeknél is véresebb jeleneteket idézhetnek elő.216 Abban bíztak tehát, hogy a reakció győzelmei újra felszabadítják a megsemmisülés előtt álló energiákat, s akárcsak 1848 őszén, újabb forradalmi hullámot indítanak majd el. A vezető magyar politikai körök nem kevéssé ezekre a mozzanatokra építették 1849 tavaszához fűzött reményeiket, s várták az erőviszonyok kedvező alakulását Németországban és Európa más országaiban.217 2,0 KH, 1848. XI. 14. 518. 2 " KH, 1848. XII. 27. 661; vö.: W. Mommsen: i. m. 159. 212 KH, 1848. XII. 15. 628. 213 Kny. 1848. XII. 20. 909. 2.4 KH, 1848. XII. 27. 661; vö.: MEM 5. 394. 2.5 PH, 1848. XII. 9. 1156. 2.6 KH, 1848. X. 20.431. 217 Az 1849. évi németországi kilátásokról vö.: Marx: A burzsoázia és az ellenforradalom c. cikkét - NRZ 1848. XII. 31. - közli: MEM. 6. 116.
