Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
496 ERDÖDY GÁBOR lapok a német porondon tehát Ausztria fokozatos visszaszorulásáról tájékozódtak. Gagern október 26-i javaslatában pedig a kis-német egység híveinek aktivizálódását ismerhették fel.2 0 2 Az események a Pesti Hírlap szerint arra utalnak, hogy Európa szívében „különös egy színdarab játszódik, hol a dráma hőse aligha nem a porosz, a menyasszony mellyet hazavisz — a német császárság".20 3 A vezető szerephez jutó Poroszország belpolitikájának alakulása nem sok jóval kecsegtetett. Az uralkodó teljesen szabad utat engedett az ellenforradalomnak, s úgy tetszett, választott eszközeiben az Ausztriában jól bevált módszereket követi.204 A porosz törekvések leplezetlen kinyilvánítása alapján politikusaink azt várták, hogy a frankfurti parlament okul hibájából és változtatni fog addigi politikáján. Reményeik azonban nem váltak valóra: „Az itteni erőviszonyok nem olly fényesek, mint a mellyek lehetnének a porosz király legújabbi magaviselete után — még most is theoretizálnak" - jelenti Szarvady Frigyes Frankfurtból Kossuthnak.20 5 Forradalmi változások helyett a jobboldali tendencia erősödését jelzi a Kossuth Hírlapja is, azt, hogy a „birodalmi ülésben nagyon kuruczul állnak a dolgok. A csökönyös jobboldal nemcsak hogy táblabíráskodik, de valóságos pecsoviccsá lőn."20 6 A Pál-templom tehetetlensége fokozta a német republikánusok elégedetlenségét, akik a Pesti Hírlap értesülései szerint Baden, Köln és Metz vidékén, valamint a Rajna menti területeken újra hangot adtak véleményüknek.207 Mozgalmuk hatása azonban nem terjedhetett ki az egységparlament színhelyére. Frankfurtban ugyanis — mint azt a Kossuth Hírlapja jelezte — rettenetesen féltek a „köztársasági levegőtől" és a forrongó területek mentén „a török kordonhoz hasonló" zárat létesítettek.2 0 8 A német egység hajója 1848 végére tehát zátonyra futott, s ez a vele egy irányban haladó közép- és kelet-európai nemzetek csónakjait js megfenekléssel fenyegette. A tavasszal szőtt tervek meghiúsulásának folyamatát a Pesti Hírlap szilveszteri cikke rajzolta meg: „Mi vált e tudósok synagogájából? Mi vált a német egységből? Előállottak az egész birodalmat kötelező határozatocskák, hogy legyen min bámulja a világ a tehetetlenség productivitását. Az uralkodók és miniszterek nevetve tűrték az academiai gyakorlatokat, s otthon kezdették rendre a szabadságot visszaszedegetni. A Pál egyház képviselői végtére észrevették, hogy ők a nép rokonszenve által emelkedtek oda, hol aztán megmaradni a trónok kegye által törekedtek ... De a magokbatérés késő volt" - állapítja meg az óévtől búcsúzva.209 Hasonlóan kemény szavakkal bírálja a parlamentet a Kossuth Hírlapja, s 202 „Ausztria azon szoros szövetségbe, mint azt a Német Birodalom követeli, nem léphet be, mert az osztrákok többsége ezt nem akarja. Ennél fogva maradjon Ausztria azon viszonyban a Német Birodalom irányában, mint eddig volt" - követeli Gagern, ami a cikkíró szerint egyet jelent az osztrák tartományok kizárásával Németországból. - PH, 1848. XI. 19. 1087; vö.: Kny. 1848. XII. 28. 946. 203 PH, 1848. XI. 19. 1087. 2 04 A két eljárásban fellelhető' azonosságokat a PH a következőkben foglalta össze: „Hohenzollern Habsburg mintára Brandenburgba tette át a nemzeti gyűlést, s Berlin ingerlésére Brandenburg grófot nevezte ki miniszternek, hogy provokálhasson és indokot szerezzen a fellépésére", ami Vrangellel be is következett. - PH, 1848. XI. 26. 1111. 2 0 s A forradalom és a szabadságharc levelestára II. (szerk. V. Waldapfel Eszter) Bp., 1952. 304. 2 06 KH, 1848. X. 25.448. 2 07 PH, 1848. XII. 21. 1198. 2 05 KH, 1848. XII. 20. 644. 2 09 PH, 1848. XII. 31. 1228; vö.: Hajnal István: i. m. 66.
