Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 493 a fegyverszünet elfogadását szorgalmazó küldötteket.17 9 A kitűzött ülésszakot a nemzetgyűlési tárgyalások legfontosabb állomásának nevezte, s meglehetősen pesszimista, de a realitásokat figyelembe vevő képet festett annak várható eredményeiről: „Holnap (szeptember 16-án) lesz a fegyverszünet feletti vita, de bevégződni alig fog. A pártok erősen készülnek; a harc eldöntő lesz ... Ez a kérdés legfontosabb még eddig a nemzeti gyűlésben. Sejteni lehet, ha ugyan minden jel nem csal, hogy a fegyverszünet elvetése ellen legalább 40 szavazattali többség várható."180 Kedvezőbb végkifejléssel kecsegtettek a Közlöny Frankfurtból érkező értesülései, nevezetesen azzal, hogy Németország akár a nagyhatalmakkal szemben is kész a harc mezejére lépni, amennyiben „csupán jogai és hatalma gyakorlásávali lemondás által kerülheti ki az általános háborút".18 1 Végül is a Pesti Hírlap pesszimizmusa igazolódott be. A német burzsoázia ugyanis — annak ellenére, hogy maga is érezte a számára sem egyértelműen előnyös fordulat közeledtét — megrettent egy határozottan forradalmi megmozdulás lehetőségétől, és nem vállalkozott az ellenforradalmi folyamat megállítására. Annál határozottabban lépett fel azonban a magát becsapva és elárulva érző frankfurti nép, s tettével a két reakciós német nagyhatalom közös fellépését idézte elő. A Közlöny beszámol a porosz és az osztrák katonaság beavatkozásáról, az ostromállapot bevezetéséről és kétségtelennek tartja, hogy „ez események következése .. . egész Németországra ki fog fejlődni. . ,"182 A Kossuth Hírlapja a nürnbergi Correspondent beszámolójából értesült az az által „szerencsétlenül sikerült merény"-nek és forradalmi diktatúra bevezetésére irányuló felkelésnek minősített megmozdulásról,18 3 amit október 4-i értékelésében Lamberg megölésével hasonlít össze és arra a megállapításra jut, hogy bár ezen „eljárást helyeselni nem lehet, de föltétlenül a kárhozatot sem lehet reá kimondani".18 4 A felkelők védelmére siet a Pesti Hírlap is, s már előre leleplezi a jobboldal várható hazug magyarázatát. Biztos ugyanis abban, hogy az „nem fogja elmulasztani, hogy a harczot a bal nyakába tolja, mintha itt is a reactió működött volna" de reméli, hogy „Németország nem fogja behunyni a szemét".185 A kormánypárti sajtóorgánumok - melyek álláspontjának vizsgálatakor természetesen nem vonatkoztathatunk el a magyar forradalom egyidejű fejlődésétől — tehát egyértelműen a forradalmi felkelés részvevőinek pártjára álltak és ennek megfelelően kommentálták azok vereségét. A német egység további kilátásait taglaló Kossuth Hírlapja igyekezett pozitív mozzanatokat is keresni a kudarcban, s azokat a porosz ellenforradalom önmagát leleplező fellépésében vélte megtalálni. Frankfurtban vállalt szerepe következtében ugyanis a porosz király szerinte „mindinkább kibontakozik azon hazug köpenyből, mellyel eddigi ravaszságát eltakará, s nem sokára át fogja egész Németország 179 PH, 184 8. IX. 15. 870, IX. 20. 885. 180 PH, 1848. IX. 22. 894. - (A parlament végül is 257:236 arányban fogadta el a fegyverszünetet.) Hasonlóan ítélte meg az eseményeket a NRZ 1848. IX. 8-i cikke is - Id.: MEM 5. 373; közű: K. Obermann: Deutschland 1815-49. 333; vö.: MEM 5. 380. 181 Kny. 1848. IX. 16.506. 182 Kny. 1848. IX. 26. 564; IX. 27. 568. 183 KH, 1848. IX. 27. 348. 1,4 KH, 1848. X. 4. 374. 18 5 PH, 1848. IX. 27. 909, vö.: MEM. 5. 394-397.
