Századok – 1977

Történeti irodalom - Munkásmozgalomtörténeti lexikon. 2. jav. és bőv. kiad. (Ism. Szilágyi János) 410/II

411 TÖRTÉNETI IRODALOM az emigráció és más fogalmakhoz, de nem közöl irodalmat pl. az Alkoholellenes Munkásszövetség, a Bethlen-Peyer paktum, a. centrizmus, az ellenforradalom, az eszerek, az eszperantó mozgalom, a fordulat éve, a forradalmi demokraták, a forradalmi szocialisták stb. címszavak esetében. A lexikon néhány új szócikkel bővült (Arab Újjászületés Szocialista Pártja, Kossuth Könyv­kiadó, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Lázár György, Losonczi Pál, Soares portugál szocialista vezető stb.), néhány más szócikket pedig — ugyancsak helyesen - a történeti fejlődésnek, vagy ismereteink gyarapodásának megfelelően javítottak, bővítettek (pl. a József Attila, Lin Piao, Szufa­nuvong stb. szócikkeknél). Ugy gondoljuk, hogy néhány további szócikkre még szükség volna: emigráns magyar kommunista szervezetek (emigráns magyar szociáldemokrata szervezetek címszó van!), munkásoktatás (munkásélclapok. munkáskönyvtárak, munkásotthon stb. van, s van pártoktatás is, de ez utóbbi csak része - ha legfontosabb része is - a munkásoktatás egészének). Hiányzó szócikk még a Bécsi Magyar Újság és a Bécsi Magyar Kiadó (ezekhez szocialista és kommunista írók, újságírók tevékenysége is kapcsolódik), Az Ember című újság (Göndör Ferenc lapja), továbbá a magyar szocia­lista és kommunista mozgalom néhány jelentős személyének szerepeltetése (Teszársz Kálmán, a szocia­lista tanítómozgalom egyik megalapítója, Lakatos Péter Pál kommunista és Forgács Antal szocialista költő, Major Máté építész, Tieder (Tiborc) Zsigmond, a MIMOSz, majd az eszperantisták egyik veze­tője stb.) Külön probléma a külföldi kommunista és szocialista írók, művészek szerepeltetése a lexikon­ban. Szócikkel szerepelnek itt például - ugyancsak helyesen - Andersen, Nexö, Aragon, Barbusse, Dreiser, Majakovszkij, Novomesky, Picasso, Silone, Bemard Shaw és mások, nem kaptak helyet azonban - a kommunista szovjet írók közül - Babel, Ehrenburg, Solohov, Szimonov és mások. Ugyanígy hiányzik a francia szocialista ill. kommunista Eluard, Leger és Braque, a mexikói Rivera és Orozco (a harmadik mexikói forradalmár festő: Siqueiros benn van). A sort hiányzó magyar szocialista szemléletű festőkkel is folytathatnánk: Nagy Istvánnal, Nagy-Balogh Jánossal és másokkal. Kimaradt a lexikon 2. kiadásából a századelő neves szociáldemokrata költője: Benjámin Ferenc. Az első kiadáshoz képest hasznos helyesbítések és bővítések történtek sok szócikknél. Pon­tosabb, helyesebb meghatározást kapott pl. az avantgardizmus, a Kossuth Rádió kiegészült a mai Kossuth Rádióra való utalással, egyes személyek is kiegyensúlyozottabb értékelést kaptak (pl. Luna­csarszkij, Alpári Gyula, Lukács György stb.). Helyesen kiegészült a Mao Ce-tung címszó is, de a róla szóló — mai szemléletű - művekkel tovább kellene bővíteni e szöveget. Emellett új címszavat is kellene idesorolni: a maoizmus-1. Néhány szócikk további bővítésre szorulna: pl. a fehér terror szócikkben fel kellene sorolni e terror fő áldozatait, a féllegalitás szócikkhez - a jobb érthetőség kedvéért is - fel kellene sorolni néhány ilyen féllegális szervezetet és orgánumot. Kiegészítésként kellene továbbá be­venni néhány újságnév későbbi folytatódását: pl. a Világosság az 1945 után SzDP déli napilapja is volt, az Uj Hang az 1950-es években a DISz, illetve a fiatal írók lapja is. Néhány kisebb további észrevétel: nem bizonyos, hogy általános építőmunkás-sztrájkok a Horthy-korszakban, vagy az általános politikai sztrájkok 1918-ban címszavak szükségesek, s így - az „a" betű alatt - keresi az olvasó. A Népszava Könyvesbolt helyes neve: Népszava Könyvkereskedés, hiányzik viszont a Népszava Könyvkiadó címszó, ez utóbbi 1945 után a Szociáldemokrata Párt könyv­kiadója volt. A lexikon szerkesztősége nyilván maga is igen jól látja, hol és mennyiben volna indokolt a címszavak számának növelése, de az Előszóban is említett terjedelmi okok e törekvésnek óhatatlanul határokat szabtak. Szeretnénk remélni, hogy egy újabb kiadás esetén némi terjedelemnövelésre kerülhet sor. A kiadó áldozatkészsége talán azt is lehetővé tenné, hogy a lexikon, amely elsődlegesen népszerűsítő-tájékoztató jellegű, - a nagy előd: Madzsar József 1928-as Társadalmi Lexikoná-hoz hasonlóan - illusztrációs anyagokkal is kiegészülhessen, mint ahogy az szerepelt is a tervekben, de egyelőre nem valósulhatott meg. Bizonyos, hogy mindez fokozná a lexikon szemléletességét és agitációs erejét. Felvetnénk továbbá: nem volna-e célszerű - most már elsősorban a tudományos kutatás támo­gatására — két részben jelentetni meg a lexikont: külön a nemzetközi munkásmozgalom, s külön a magyar munkásmozgalom kötetét. A gyakorlati használhatóságot és a terjedelemnövelés lehetőségét egyaránt szolgálná e megoldás. A felvetett néhány észrevétel nem kisebbíteni, ellenkezőleg hangsúlyozni kívánja a Munkásmoz­galomtörténeti Lexikon jelentőségét, fontosságát. A Kossuth Könyvkiadó kitűnő lexikonsorozatában a legfontosabbak, a legjobban használhatók egyike e most tárgyalt kötet. A marxista szemlélet terjeszté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom