Századok – 1977
Történeti irodalom - Atlas zur Geschichte (Ism. Hangay Zoltán) 412/II
412 TÖRTÉNETI IRODALOM sének egyik forrása, segédeszköze is a lexikon. Fontosságát növeli, hogy számos tény, esemény, személy csak itt található meg, az adatok pontossága, megbízhatósága is magas fokú. Mindennek folytán nemcsak olvasói érdekló'dést elégít ki, jól szolgálja a tudományos kutatást is. Javítása és továbbfejlesztése ezért tudományos érdek. Szilágyi János ATLAS ZUR GESCHICHTE (Zentralinstitut für Geschichte der Akademie der Wissenschaften der DDR VEB Hermann Haack, Gotha-Leipzig. I. kötet: 1973,11.: 1975) TÖRTÉNELMI ATLASZ A történelmi atlasz nálunk afféle iskolai segédeszköznek számított, és számít még ma is. Igaz, kvalitásos darabja volt már a századfordulón a tankönyv sorozatoknak, hiszen a magyar történelmi térképek nemzetközi elismerést arattak, de ezen a fokon meg is ragadt. Az 1959-ben megjelent Történelmi Atlasz mint az első' marxista szintézis történelemszemléleti oldalról minó'ségi változást jelentett, de felépítésében és jellegében megmaradt segédeszköz-jellegűnek és elsődlegesen politikatörténeti súlypontozásúnak. S közben világszerte sorra készülnek a tudományos igényű, vaskos nemzeti vagy egyetemes történeti atlaszok, s mellettük több országban jelentek meg a nagyközönségnek szánt változatos színvonalú, de sok érdekeset tartalmazó népszerűsítő munkák is, főleg ott, ahol gazdag történetföldrajzi irodalom biztosít hátteret számukra. A szomszédos szocialista országok közül Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és Románia kiadta már tudományos nemzeti atlaszát, s teljessé vált az NDK Tudományos Akadémiájának két kötetes impozáns történelmi atlasza, az Atlas zur Geschichte is. A 256 oldalas első kötet 128 térképoldalon 277 térképpel és számtalan ábrával 1917-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig tekinti át a világ történelmét, a második kötet pedig korunk szintézise (1917-1972) 232 oldalon, melyből 112 a térképoldal. A munka használhatóságát nagyban fokozza, hogy mindkét kötet részletes mutatót tartalmaz, melyet a könnyebb kezelhetőség miatt elütő, sárgaszínű papírosra nyomtak. Az Atlas zur Geschichte - az NDK történészeinek és kartográfusainak kollektív alkotása -korszerű történelmi atlasz. A történelemtudományban is jelentkező információ áradatban nagy jövője van a történelmi atlasznak mint korszerű információtárolónak, amely jel- és kódrendszerénél fogva sokkal több anyagot képes kisebb terjedelem mellett szemléletesen és összefüggéseibe ágyazva magába foglalni. így igen alkalmas arra, hogy a korszerű történelmi műveltség propagátora legyen az inkább csak a céhbeliekhez és az elkötelezett érdeklődőkhoz eljutó több kötetes szintézisek helyett. De árre a szerepkörre csak ez az új atlasztípus alkalmas, mely a kartográfiai ábrázolást ügyesen elhelyezett magyarázó szövegekkel, kronológiával, ábrákkal, táblázatokkal egészíti ki. Különösen fontosnak tartom a történeti statisztika felhasználását, melynek egyre értékesebb eredményei így kaphatnának igazi nyilvánosságot. Az Atlas zur Geschichte sokat megvalósított mindebből, bár néhány zsúfoltnak tűnő lapjq azt mutatja, hogy ki kell kísérletezni a megfelelő arányokat. Ugyanúgy fontosnak ítélem a méretarányok rendszerének tervszerű kialakítását éppen az atlasz informatív hatásának növelésére, a minőségi különbségeket jelző, történelmi nagyságrendi különbségek jobb érzékeltetésére. A jelen munka ezt sem valósította meg teljes mértékben. Az első kötet 16-17. oldalán a nevezetes ókori városok ügyes egymás melletti bemutatása a mératarányok túl széles skálája következtében (1 : 250 000!) nem éri el a célját, a rabszolgatartó társadalom fejlődése viszonylagos felgyorsulásának érzékeltetését az ókor utolsó szakaszára. Tekintsük végig azonban a munkát, hogy beigazolódjék, a történelmi atlasz műfajának korszerű, új változata fekszik előttünk, amely jelentős eredménye a marxista történettudománynak! Azonnal szembeötlő a belső borítólapok kitűnő felhasználása. Az első kötetben a földtörténet, a földrajzi világképek és a termelőerők fejlődése található világos elrendezésben. A második kötetben korunkra nézve folytatódik a termelőerők fejlődésének a bemutatása, s mellette áttekintést ad az űrkutatás friss történetéről.
