Századok – 1977
Történeti irodalom - Megfigyelés alatt … Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséből (Ism. Tilkovszky Loránt) 1341/VI
1341 TÖRTÉNETI IRODALOM kozóan helyesen akaijuk értelmezni, úgy az egyes megállapításokat mindig teljes kontextusaikban kell tudomásul vennünk, s az elemzést ki kell terjesztenünk számos más, látszólag a fasizmus kereteit meghaladó problémára (az „olasz kérdés" általában, a tőke támadása egészében, társadalmi és politikai mechanizmus stb.). Világossá teszi Santarelli másfelől azt is, hogy Gramsci nézetei időben változtak, a fasizmus kifejlődési etapjainak, s emellett saját elméleti érlelődésének etapjai szerint is. Fasizmus teóriát Gramsci nem alkotott, az elméleti összegzést — szerencsésen választott pillanatokban (1928-ban, ill. 1935-ben) - Togliatti végezte el. Utolsó cikkében, mely t r Az új fasizmus problémája" címet viseli, Santarelli elkülöníti az ún. „militarista fasizmus" jelenségét, vagyis a legújabb katonai diktatúrákat, melyek fasiszta jellegűeknek mondhatók (brazil, görög stb.), illetve a változott viszonyok közt ugyan, de mégis túlélésnek tekinthető újfasiszta európai mozgalmakat, mint aminő az olasz is. Hangsúlyozza, hogy ha túlélésről van is szó, e jelenség mégsem tekinthető egyszerű maradványnak, mert egy új generációban is hatni képes, ami azt mutatja, hogy az újfasizmus a múltból merítve a jelenre apellál, a túlélést a jelen problémái alapozzák meg. Elemzése végén rámutat arra, hogy az újfasizmus mind ideológiai kifejezőkészség, mind a publicisztika és a politikai taktika, mind pedig a társadalmi eredményesség szempontjából messze elmarad Mussolini mozgalmától. A kötet — még egyszer hangsúlyozzuk - módszere és gondolatai révén, azáltal, hogy be-bevilágít eddig járatlan ösvényekre, s rámutat több eddig negligált összefüggésre, ösztönző mind a feltáró munka, mind a tovább-gondolás szempontjából. Ormos Mária MEGFIGYELÉS ALATT ... Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről (1920—1944) Szerkesztette: Beránné Nemes Éva és Hollós Ervin (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977. 487 1.) A kötetet forgatva, József Attila szabadságért kiáltó ,,Levegőt!" című versének azon sorai jutnak eszünkbe, amelyek költői módon fejezik ki saját és mindazok lelkiállapotát, akik a Horthy-korszakban „megfigyelés alatt" állottak, akiknek — mint mondja, — nemcsak beszélgetését hallgatják ki, hanem még gondolatait, álmait is „aktákba írják", kapcsolatairól nyilvántartást vezetnek, s akik nem sejthetik, „mikor lesz elég ok, előkotorni azt a kartotékot". A horthysta titkosrendőrség működését megvilágító dokumentumok közreadásával ennek a szorongás állandó légkörét teremtő és fenntartó megfigyelésnek a legfontosabb, de korántsem kizárólagos szervei tevékenységét mutatja be a kötet. Nem lett volna tehát felesleges előre bocsátani, hogy a politikai mozgalmak vagy akár a politikai hangulat rendszeres megfigyelése és jelentése a közigazgatási apparátusnak is fontos feladata volt,
