Századok – 1977
Beszámoló - Magyar–Szovjet történész tanácskozás Szibériában és a Távol-Keleten (Mayer Mária) 1292/VI
MAGYAR-SZOVJET TÖRTÉNÉSZ TANÁCSKOZÁS 1299 szocializmus iránti elkötelezettségnek két oldala. Egyre kevesebben vannak olyanok, akik a nemzeti zászlóval léptek fel a nemzetközi munkásmozgalom, a világforradalom vörös színe ellen, s ugyancsak kevesen vannak, akik ennek ellenkezőjeként a nemzetközi munkásmogalom vörös lobogójával tiltakoznak a piros-fehér-zöld nemzeti színek ellen" — hangsúlyozta. Az MSzMP 1974. évi, s a szocialista patriotizmus időszerű tartalmával foglalkozó állásfoglalását ismertetve Rottler Ferenc idézte, hogy annak „egyik legfontosabb és legidőszerűbb vonása a nemzeti és az internacionalista érdekek történelmileg újszerű kapcsolata, amelynek objektív feltételeit a szocialista társadalom, a szocialista nemzetek, a szocialista világrendszer kialakulása teremtette meg. A szocialista országokban élő népek saját nemzeti közösségük gazdasági-társadalmi fejlődésében érdekeltek, de ugyanekkor ennek alapvető feltételei szorosan kötődnek a szocialista országok fejlődő, bővülő együttműködéséhez. A közös érdekek és célok alapján szüntelenül erősödő politikai, gazdasági, katonai és ideológiai együttműködés jön létre, amelyben lényegileg hosszabb távon mindig találkoznak az egyes szocialista országok nemzeti és a szocializmus internacionalista érdekei. A szocializmus közös, internacionalista érdekeinek a megsértése, vagy az olyan beállítás, hogy azok „veszélyeztetik" a nemzeti érdekek, sajátosságok érvényesülését — nacionalizmusból ered, vagy abba torkollik" — hangsúlyozta. A konferencia-sorozaton elhangzott szovjet és magyar előadásokat tematikailag több csoportra oszthatjuk. Mindenekelőtt említést érdemelnek azok a szovjet referátumok, amelyek a polgárháború eseményeibe beágyazva valamennyi, ill. több nemzet internacionalistáiról nyújtottak átfogó képet, mintegy az eredeténél ragadva meg a proletár internacionalizmus kibontakozását, a marxi-lenini eszmék terjedését az ezernyelvű-egyszívű brigádokban. A. /. Krusanov levelező tag, a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti Tudományos Centrumának igazgatója Vlagyivosztokban „Az orosz Távol-Kelet dolgozóinak internacionalista kapcsolatai az európai, ázsiai és amerikai országok dolgozóival a szovjet hatalom győzelméért folytatott harc éveiben, 1917-1922" című, adatokban igen gazdag referátumában nyújtott érdekes — s egyetemes történeti összehasonlításokra lehetőséget nyújtó — körképet. B. I. Mihacsov, a SzUTA távol-keleti Tudományos Centruma mellett működő Történeti, Régészeti és Néprajzi Intézet tudományos munkatársa, a történelemtudományok kandidátusa „Az ausztria-magyarországi internacionalisták részvétele a szovjet hatalomért folytatott harcban a Távol-Keleten, 1917—1920-ban" címmel tartott érdekes előadást, amelyben — a magyar hadifoglyok közül — hosszan foglalkozott a közelmúltban a Szovjetunióban elhunyt Goldfinger A. életével és tevékenységével. Érdekes adatokat közöl a volt magyarországi szociáldemokraták részvételéről a távolkeleti forradalmi mozgalmakban. A Kalinyinról elnevezett blagovescsenszki Pedagógiai Főiskola Szovjetunió-története tanszék vezetőjének, a történelemtudományok kandidátusának, N. A. Sindjalovnak a referátuma „Az európai országokból származó internacionalisták részvétele a távol-keleti partizánmozgalmakban, 1918-1922 novembere között" címmel hangzott el. V. Sz. Poznanszkij, a történelemtudományok doktora, a SzUTA Szibériai Részlege mellett működő novoszibirszki Történeti, Filológiai és Filozófiai Intézet munkatársa azokat a hőstetteket ismertette, amelyeket az internacionalisták 1918—19 folyamán a Tungir folyónál hajtottak végre. 13»
