Századok – 1977

Beszámoló - Magyar–Szovjet történész tanácskozás Szibériában és a Távol-Keleten (Mayer Mária) 1292/VI

1300 MAYER MÁRIA B. Sz. Szandzsijev, a történelemtudományok doktora, az irkutszki egyetem tanszék­vezető tanára a Szibériát felszabadító katonai egységek politikai osztályának irkutszki tevékenységét ismertette s részletesen kitért Jaroslav Hasek ( a „Svejk a derék katona" szerzőjének) lapszerkesztői múltjára a polgárháború idején Szibériában. A referátumok másik nagy csoportja a magyar internacionalisták harcait és tevékenységét állította a figyelem középpontjába. V. Agalakov, az irkutszki egyetem docense „A magyar internacionalisták szerepe a szovjet hatalom győzelméért Kelet-Szibériában folytatott harcokban" c. referátuma új adatokkal járult hozzá főleg a Kolcsak elleni partizánharcok, valamint a békés építő­munka megkezdésének kérdéseihez. P. T. Haptajev, Ulán-udei buiját tudós „A magyar internacionalisták és Burjátia dolgozóinak harca a szovjet hatalom győzelméért és megvédéséért 1917—1923" című előadásában figyelemre méltó új adatokat közölt a hadifoglyok létszámára, a táborok elhelyezésére, az első internacionalista egységek megalakulására és harcaira vonatkozóan. N. A. Avgyejeva, a habaróvszki Pedagógiai Főiskola Szovjetunió-története tanszé­kének vezetője, a történelemtudományok kandidátusa „Magyar internacionalisták harca a Távol-keleti Köztársaság megszilárdításáért és függetlenségéért, 1920 április—1922 novem­bere" c. előadása számos új adatot közölt, érintve egyben a fontosabb szempontokat a kérdés további kidolgozásához. Zinaida Karpenko (Kemerovo), a történelemtudományok doktora „A magyar internacionalisták részvétele a kuznyeci medencében a szovjet hatalom győzelméért és megszilárdításáért vívott harcokban" c. előadása átfogó képet nyújtott a magyar interna­cionalisták tevékenységének valamennyi területéről, beleértve az 1922-1923. évi, a bányaművelés helyreállításával kapcsolatos jelentős szerepüket is, amiről eddig nem voltak ismereteink. Bogács irkutszki professzor hozzászólásában Kerniczky János, volt temesvári lakos, hadifogoly visszaemlékezéseit ismertette; B. M. Seresevszkij professzor Novoszibirszkben elhangzott előadásában („A magyar internacionalisták részvétele a szovjet hatalomért vívott harcban Szibériában és a Távol-Keleten c. téma tanulmányozásának kérdései") hangsúlyozta, hogy ,papjainkban, amikor a proletár internacionalizmus problémái éles ideológiai-politikai harc középpontjába kerültek, az októberi forradalomban és az orosz­országi polgárháborúban (egybek között Szibériában és a Távol-Keleten) résztvevő internacionalisták - köztük a magyarok — tevékenységének tanulmányozása nemcsak a tudományos-feldolgozó munka szempontjából fontos, hanem nagy jelentősége van a gyakorlati politika szintjén is". M. I. Csugunov, a tomszki pártarchívum igazgatója „Kun Béla forradalmi tevékeny­sége Tomszkban" c. előadásában a gazdasági jellegű fondokban nemrég talált új dokumen­tumokat ismertette, amelyek Münnich Ferenc, de különösen Kun Béla tevékenységére vonatkozóan tartalmaznak új, eddig ismeretlen adatokat. Többek között beszámolt arról, hogy Kun Béla Tomszkban még 1916 júniusa előtt belépett az Oroszországi Kommunista (b) Párt soraiba; ír arról, hogy a magyar internacionalisták csoportja 1917 végén Tomszkban — Kun Béla vezetésével — aktív tevékenységet fejtett ki; idéz korabeli visszaemlékezéseket Kun Béláról; ismerteti az 1917 végén - 1918 elején, igen rövid idő alatt publikált forradalmi cikkeit, majd kitér arra, hogy Kun Béla még akkor is tartotta a tomszki forradalmárokkal a kapcsolatot, amikor maga már eltávozott onnan. Adatokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom