Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1137 Az NSzK így az NDK rovására pótolhatta a háború következtében mutatkozó munkaerőhiányát. Ezzel demográfiai szempontból magában véve is kedvezőbb indulási feltételeit tovább javíthatta. Az NDK-val szemben már azáltal is előnyben volt, hogy háromszor akkora lakossága volt, s ipari munkássága is átlagosan nagyobb volt.6 2 Maga a munkatermelékenység az Elba és Odera közti területen történelmi okokból átlagban alacsonyabb volt, mint Nyugat-Németországban.6 3 Az NSzK által történt munkaerő elcsábítás azonban nem csupán tisztán mennyiségi lakosságveszteséget okozott, hiszen igen sokszor kvalifikált szakmunkásokról, és az intelligencia tagjairól volt szó. Sokuk kiképzését csak a munkás-paraszthatalom tette lehetővé. Az NDK eme tudatos megkárosítását 1945 júliusáig lehet visszafelé követni. Akkor kezdték a szovjet megszállási övezetből kivonuló amerikai csapatok a szakmunkások és a tudósok toborzását, többnyire kényszer alkalmazásával.6 4 A régi intelligencia számos tagja segített ugyan a háború következményeit felszámolni és a népgazdaságot újjáépíteni. így pl. a központi német ipar igazgatásban 1945 őszén a polgári intelligencia összesen 24 pártonkívüli képviselője dolgozott vezető állásban. Nagyfokú szakismereteiket felhasználták a népgazdaság felépítésénél.6 5 Egészében véve azonban az antifasiszta-demokratikus szervek a Németország kettéosztása folytán előállt különleges feltételek mellett sokkal csekélyebb mértékben támaszkodhattak a lojális polgári intelligenciára, mint a többi szocialista országban. A népgazdaság szervezésénél és irányításánál adódó nehézségek ezáltal még inkább megnőttek. A munkásosztálynak kellett megtanulnia minden síkon a gazdaság vezetését. A munkásosztályból származó kvalifikált káderek hiánya eleinte a népgazdaság irányításának és tervezésének szigorú központosítását tette szükségessé, habár ezt más tényezők, mint pl. beruházáspolitika, szintén megkövetelték. Hogy az államosított üzemek vezetésénél milyen nehézségeket kellett leküzdeni, azt a szászországi ipar példája mutatja. 1948-ban Szászországban az üzemvezetők nagy része már munkásszármazású volt, 80,6%-uk azonban csak népiskolai képzettséggel rendelkezett és csak 2,6%-uknak volt felsőfokú képzettsége.6 6 Ilyen feltételek mellett sürgető feladat volt, a munkásosztály és a dolgozó nép soraiból intelligenciát teremteni. 2.2. A munkásosztály pártja, az antifasiszta-demokratikus közigazgatási szervek és később az NDK kormánya ezért a képzés ügyének nagy figyelmet szenteltek. A tudományos-műszaki forradalom folytán az utóbbi évtizedekben a képzés a népgazdasági reprodukciós folyamat közt állandóan növekvő korreláció mellett ez a politika helyesnek és rendkívül szükségesnek bizonyult. A képzésre fordított magas befektetések az indulási és fejlődési feltételeket eleinte tovább súlyosbították ugyan az NDK-ban; ez azonban olyan ráfordítás volt, amely „a termelés jövőbeni kiterjesztését, a munkatermelékenység 4 2 Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. 6. köt. 37. é3 Uo. 7. köt. 81. 6 4 Uo. 6. köt. 94. 6sVö. H. Lautenschläger: Die historischen Bedingungen für die Entwicklung der Volkswirtschaft während dei antifaschistisch-demokratischen Umwälzung im Osten Deutschlands unter besonderer Berücksichtigung der Kadersituation, dargestellt am Beispiel der Zentralvarwaltung Industrie. GazdaságiFó'iskola, Berlin, 1965.52. 66 Vö. St. Doernberg: i. m. 401. 3 Századok 1977/6
