Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1134 LOTHAR BAAR Abban a mértékben azonban, ahogy az élelmezési helyzet javult és az iparfejlődés üteme gyorsult, munkaerő-visszavándorlás következett be a mezőgazdaságból az iparba. A munkaerő-túlkínálatból hiány lett, amikor az NSzK által irányított vándorlás azNDK-ból az ötvenes években különösen a falusi területeket érintette. Sok növénygondozási munka, különösen a kapásoknál, a munkaerőhiány folytán lehetetlenné vált, ami tetemes visszaeséshez vezetett a terméshozamban, különösen a cukorrépánál. A mezőgazdaság fejlődési feltételei ezáltal újból súlyosbodtak, olyan időpontban, amikor a legnagyobb pusztításokat már helyrehozták, Miként a mezőgazdaság terén, úgy a gazdaság és az ipar helyreállításában és termelésének megindításában a Szociáldemokrata Párttal szoros akció egységben tevékenykedő Kommunista Párt - az egyesülés óta Németország Szocialista Egységpártja — lett a kezdeményező. Az NKP egy gazdasági konferenciája, mely 1945 végén, 1946 elején folyt le, további irányelveket dolgozott ki a gazdaság újjáépítéséhez; ezeket az NKP pártkonferenciája 1946 márciusában jóváhagyta. Ennek a kezdeményezésnek látható kifejeződése volt, hogy míg 1945 második felében csak kevés üzem kezdte meg a termelést, 1947 végén már 40 000 üzem dolgozott.4 7 Nagy része volt a károk leküzdésében és a gazdaság újjáépítésében továbbra is a szovjet katonai közigazgat ásnak. A tartományi és kerületi közigazgatás létrehozása után a 17. sz. paranccsal 1945 júliusában német központi igazgatóságokat létesített a különféle gazdasági területek számára. Az intézményes és gyakorlati gazdasági fejlődés a háború utáni első években kifejezetten a SMAD parancsai által ment végbe, amely szorosan együttműködött a német szervekkel és azoknak több és több döntést engedett át.4 8 Ez vonatkozik a népgazdaság vezetésének és tervezésének kezdeteire is; ezt eleinte a Vörös Hadsereg tisztjei vették át és termelési parancsok alapján folyt. „A tervezés a legfontosabb nagyüzemek, az energiaellátás, a szállítás és az egyes iparok számára kiadott termelési parancsokkal kezdődött. Azután tervek következtek az egyes iparágak anyagellátásáról, míg végül az alulról jövő felépítés, a gazdaság különféle területein szerzett tapasztalatok összegezése által lehetséges lett reális számok kidolgozása, amelyek a negyedévi tervekben majd az 1948 második felére szóló félévi tervben rögzítődtek. Ez egy népgazdasági össztervkezdete volt."4 9 A félévi tervhez csatlakozott a kétéves terv(1949—50) és az első ötéves terv (1951-1955). A népgazdasági összterv előkészítésének időszaka, amelyben a gazdaság helyreállítását katonai parancsokkal szabályozták, mégsem volt tisztára adminisztratív teljesítményperiódus. Az 1948/49-ben elkerülhetetlen adminisztratív rendszabályok mellett kezdettől kifejlődtek a gazdasági vezetés gazdasági módszerei. A munkásosztály pártja és a német közigazgatási szervek a SMAD-dal együtt arra törekedtek, hogy a parancsokban megnevezett gazdasági célokat gazdasági eszközökkel éijék el.5 0 Erre példa a mezőgazdaságban a beszolgáltatási mennyiségek és a „szabad csúcsok" politikája, az iparban pedig különösen az ismert 234. sz. parancs, amelyet 1947 október 10-én tettek közzé és amelyet gazdasági 47 W. Ulbricht :i. m. 117. 4 8F. Oelssner: 20 Jahre Wirtschaftspolitik der SED. Berlin 1966. 7. 4 9 Protokoll des III. Parteitags der SED I. köt. 343. 50 F. Oelssner: i. m. 8.
