Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1135 emeltyűként alkalmaztak, növelve az anyagi érdekeltséget a munkatermelékenység emelésében, és a munkafegyelmet.5

1

Tekintettel a háborúnak az emberi termelőerőre gyakorolt súlyos következményeire, az ilyen gazdaságpolitika, amely a 234. sz. parancsbanjutott kifejezésre, szükségesnek és eredményesnek mutatkozott. 2. A második világháború kihatásai az emberi termelőerőre 2.1. Az újjáépítést és az NDK népgazdaságának fejlődését még ma is súlyosan megnehezítik a második világháborúnak és a nemsokára azután kezdődő hidegháborúnak az emberi termelőerőre történt kihatásai. A lakosság az NDK területén, fővárosát is beleértve, az 1939. évi 16,7 millióról 1946 végére 18,6 millióra emelkedett ugyan,5

2

de ez a növekedés nem a születések számának emelkedésére vezethető vissza, hanem a Németország volt keleti területeiről történt ideáramlásra. Majd azonban ismét visszaesés következett 1950-ig, 18,3 millióra, 1961-ig 17,8 millióra, míg a hetvenes évek közepén az NDK lakossága már csak 16,9 milliót tett ki.5

3

Nagyobb növekedéssel a közeljövőben nem lehet számítani. Ez a háború után eleinte megnövekedett lakosság Németország minden részében életkor és nem szerint roppant kedvezőtlen struktúrát mutatott. A valóban munkaképesek száma viszonylag csekély volt, a gyermekek, asszonyok és öregek száma viszont mértéken felül nagy. A háború egész Németországban az emberi munkaerőt 1936-hoz viszonyítva kb. 15—20%-kal csökkentette.5

4

Mivel a fiatalabb férfilakosság amely a népgazdaságnak sok produktív és kvalifikált munkaerőt adhatott volna, nagy részben a háború áldozata lett, vagy a háború utáni első években még hadifogságban volt, erősen megnövekedett a munkaképes lakosságban a nők százalékaránya. A szovjet megszállási övezetben a lakosság 1939-hez viszonyítva, a 18-25 évesek korosztályában 33,5%-kal volt csekélyebb, a 25-30 éveseknél 74,3%-kal és a 30-40 éveseknél 52%-kal.5

5

A háború következményei a fiatalabb férfilakosságra megmutatkoztak a férfi munkások korosztályai tagozódásában is 1939 és 1946 közt a népgazdaság minden ágában. Míg 1939-ben a 25—35 évesek részesedése 30% volt, 1946-ban ez már csak 13,4%-ot tett ki.5

6 Hogy milyen kihatással kellett ennek lennie a népgazdaságra, mutatja az a tény, hogy a szakmunkások aránya az iparban alkalmazottak összlétszámában az 1938 évi 50%-ról 1950-re kb. 42%-ra csökkent.5

7

A női munkaerők részesedése a munkaképes lakosságban az 1939 évi csaknem 50%-ról 1946-ra 3/5-re növekedett, amivel a kiesést mennyiségileg ugyan igen, de minőségileg nem lehetett kompenzálni.5 8 51 St. Doemberg: Die Geburt eines neuen Deutschland. Berlin, 1959. 397. k. 5 2 Statistisches Jahrbuch der DDR 1974. 15. s 3 Statistisches Taschenbuch der DDR 1974. 15. 5 4 Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung 6. köt. 14. ss

Vö. Fläche und Bevölkerung der Sowjetischen Besatzungszone. In: Statistische Praxis 1946. évf. 3. füzet. 56 Altersaufbau der Arbeiter in der sowjetischen Besatzungszone. In: Statisztische Praxis 1949. évf. 4. füzet. 5 7 Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. 7. köt. 123. s8Uo. 6. köt. 38. (Habár a női munkaerők minősítése lényegesen előrehaldt, még a hatvanas évek közepén is a termelésben résztvevőknek csupán 20%-a volt asszony és leány.)