Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1132 LOTHAR BAAR az állattenyésztést. A fasiszta haderő számára végzett vágások, valamint a háborús cselekmények által beállt veszteségek még azáltal is súlyosbodtak, hogy az állatállomány jelentős részét a szovjet hadsereg elől menekülő nagybirtokosok Nyugat-Németország területeire hajtatták. A szovjetzónában 1945-ben a háború előtti (1938) állománynak csupán 2/3-a (65,7%) volt meg marhából, 1/5-e (20,7%) sertésből és valamivel több mint 21 S-e (42,5%) juhokból. A lóállomány az 1938. évinek 72,3%-ára csökkent.3 7 De nem csupán az állatállomány csökkenése járt súlyos következményekkel az élelmezési helyzetre, hanem az állattenyésztés termelékenységének csökkenése is, amely a takarmányhiány következtében már a háború alatt bekövetkezett. Különösen a tehenek csökkenő tejelésében mutatkozott ez meg. A vetésterület csökkenése, a terméshozamok és az össztermés kevesbedése egyrészt, az állatállomány rendkívüli csökkenése és a még meglevő állatok termelékenységének csökkenése másrészt, jellemzik azt a katasztrofális helyzetet, amely az antifasiszta-demokratikus erők előtt állt, amikor a háború után a mezőgazdaság újraépítését megkezdték. Még jobban megnehezítette ezt az újjáépítést a mezőgazdasági gépek és eszközök hiánya, ezek kb. 30%-a a háború folytán használhatatlanná vált, vagy elpusztult. Ezen felül bonyolította a helyzetet bizonyos, a mezőgazdasági termelés számára szükséges trágya hiánya. Mindezen okokból alig mutatkozott az agrártermelés terén az NDK-ban előny az NSzK-val szemben, habár cukorrépából az 1934/38-as évek átlagának több mint a felét (56,1%), burgonyából 2/5-ét (40,6%), gabonából csaknem 2/5-ét (38,1%-át) az NDK területén termelték. Igen kiterjedt volt az olajosmagvak és a zöldség termelése is, míg a hús- és tejtermelés a későbbi szovjetzóna területén már a háború előtt visszamaradt a későbbi brit zóna mögött.3 8 Eltekintve az NDK mezőgazdaságának nagyobb fokú károsodásától, a nyugatnémet mezőgazdaságnak egyébként is kedvezőbb történelmi előfeltételei voltak. Nyugat-Németországnak nem kellett a kelet-elbai feudális és junkeruralom által jellemzett mezőgazdaságot átvennie, amely állammonopolista szubvencionálás ellenére műszakilag visszamaradt volt. Ezt mutatja az is, hogy a második világháború előtt a mezőgazdasági gépek termelésének csak valamivel több mint 20%-a esett az NDK területére, holott a vetésterület aránya 37 : 63 volt.3 9 A mezőgazdaság teljesítőképessége Németország nyugati részén a történelmi fejlődés folytán összességében tehát nagyobb volt. Ezenfelül az NSzK-nak — általában kedvezőbb indulási helyzete folytán — nagyobb szubvenciós lehetőségei voltak a mezőgazdasága számára is. Még a keleti gabonaszállítmányok kiesése sem okozott hosszantartó nehézségeket, mivel a nyugatnémet ipar exportoffenzívája által lehetségessé vált, gabonát ill. élelmiszert a szükséges mennyiségben más országokból behozni.4 0 Hogyha a szovjet zónában a háború után hamarabb és jobban sikerült az élelmezési nehézségeket leküzdeni, mint Németország nyugati zónáiban, akkor ez a munkásosztály pártjának és az összes antifasiszta erőknek a fenyegető éhinség elkerülése érdekében kifejtett nagy erőfeszítéséről tanúslkodik. A SMAD számos paranccsal támogatta az újjáépítést a mezőgazdaságban, és ezzel lehetővé tette az újonnan létesített demokratikus 37 Uo. 68. 38 Vö. Uo. 1. rész 8 köv. 1. 39 Vö. H. Koziolek: i. m. 18. *°H. C. Wallich: i. m. 6, 189.
