Századok – 1977
Beszámoló - Tilkovszky Loránt doktori értekezésének vitájáról (Pál Lajos) 1024/V
1032 BESZÁMOLÓ súlyoznia a Volksbund hatását, amely leginkább a német lakosság szegényebb, ill. kevésbé módos rétegeit tudta befolyása alá vonni. Mindezek előadása közben meggyőzően vitázik az értekezés a Hűségmozgalom szerepét egyértelműen pozitívnak értékelő felfogással. Az opponens szerint megkülönböztetett figyelmet érdemel az értekezésben annak bemutatása, hogy a Duna-medencei német hagemóniára való törekedéssel szemben az áttelepítés alternatívája milyen manőverezési lehetőséget jelentett a magyar kormányok számára. Tanulságosak azok a részek is, amelyek a különféle nyilas pártok és a Volksbund ellentéteit, de ugyanakkor együttműködésüket is árnyaltan, az egyes nyilas pártok szerint differenciáltan mutatják be. Elsőként szól az értekezés a szakirodalomban arról, hogyan iparkodtak a magyar politikai vezetőréteg kormányai megőrizni a szuverenitás bizonyos maradványait a nemzetiségi politikában is. Bemutatja, hogy mi tette lehetővé e törekvéseknek a német népcsoport javára tett mind több engedmény árán és így csökkenő mértékben való érvényesülését, ami azonban elegendő volt ahhoz, hogy a magyarországi németek ne élvezhessenek olyan mértékben külön jogokat, mint a szlovák, a horvát fasiszta bábállamokban, vagy Romániában, annak ellenére, hogy a magyar kormányok előbb területi revíziós igényeik bizonyosfokú kielégítése érdekében, 1941 júniusa óta pedig változatlanul következetesen szoyjetellenes és demokrácia-ellenes alapbeállítottságuk folytán versenyeztek a náci Németország kegyeiért. Az értekezés meggyőzően bizonyítja, hogy az antifasiszta, demokratikus erőktől elzárkózó, sőt azok legkövetkezetesebb képviselőit üldöző rendszer képtelen volt hatékony ellenállásra, a nemzeti érdekek, értékek következetes védelmére. Az értekezés nyomatékosan mutat rá, hogy az egyedül helyes utat az illegalitásba szorított KMP mutatta meg az antifasiszta demokratikus, nemzeti függetlenségi mozgalom célkitűzéseinek megfogalmazása és ezeknek a mozgalomban történő érvényrejuttatására irányuló tevékenysége révén. A hatalmas munka érdemeinek sorából nem maradhat ki az egyes magyar kormánypolitikusok, magyar szélsőjobboldali és német népi pártvezetők politikai arculatát markáns vonásokkal jellemző portrék említése sem, - mondotta az opponens, — majd abban összegezte véleményét, hogy a szerző megállapításait minden lényeges kérdésben helytállónak, érvelését meggyőző erejűnek tartja. Utalva a kandidátusi fokozat elnyerése óta végzett széleskörű tudományos és közéleti tevékenységére is, értekezése alapján részére a doktori fokozat megítélését javasolja. Pamlényi Ervin opponensi véleménye bevezetőül visszapillantott a jelölt sokoldalú történetkutatói munkásságára, amelynek homlokterében a magyar nemzetiségpolitika áll, majd az értekezésről megállapította, hogy az mind formai, mind tartalmi vonatkozásban teljes mértékben megfelel a követelményeknek. Gondosan ismerteti forrásait, felsorolva a levéltári kútfőket, a kiadott forrásanyagot, a történeti irodalmat. Különösen kiemelendő, hogy a szerző milyen széleskörűen értelmezte forrásfeltáró munkáját, s jól felhasználva tanulmányútjait, milyen mélyrehatóan aknázta ki a Német Szövetségi Köztársaságban a Külügyi Hivatal politikai levéltára, és a koblenzi Budesarchiv állagait. Munkájában mindvégig jól megőrizte a levéltári anyag — történeti irodalom egyensúlyát, s az értekezés anyaga szinte teljesnek mondható, már amennyire ma az újonnan feltáruló források és feldolgozások mérhetetlen áradatában egyáltalán teljességről lehet beszélni. Talán azt lehet mégis szóvá tenni, hogy a tárgyalt téma liberális sajtóvisszhangjának bővebb felhasználása elősegíthette volna a korabeli atmoszféra érzékeltetését.
