Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 961 A belső és külső reakció erőivel szemben ezek a reformtörekvések csak igen mérsékelt eredményekkel járhattak. A haladó nemesi liberalizmus ilyen körülmények közt rövidesen a cenzúrával és titkos rendőrséggel találta szembe magát. A nyelvi kulturális harc, a titkos politikai szervezkedés, és a szabadkőműves páholyok körül -hazai viszonyainkhoz hasonlóan — a polgári értelmiség csoportosult, de ennek a társadalmi rétegnek a forrása is elsődlegesen az anyagi helyzetében megrendült birtokos nemesség volt. Nem véletlen tehát, hogy még a hazai juratus-mozgalmakhoz hasonló titkos diáktársaságok fejlődésében is közös vonásokra bukkanunk.7 3 A nemzeti függetlenség ügyét szolgáló titkos politikai szervezkedés a júliusi forradalom hatása alatt (1830) a fegyveres felkelés vezetését is vállalta a Kongresszusi Lengyelországban. Az önálló lengyel állam ideiglenes szervezete azonban végül is Paszkievics herceg csapásai alatt széthullott. A magyar reformpolitikusok és a megyék liberális nemessége ekkor már nyíltan fellépett a lengyel ügy mellett és az emigrációba kényszerültek egy része hazánkban nyert menedéket.7 4 1831-től a magyar megyei gyűlések felirataiban, röviddel később a pozsonyi országgyűlés ülésein is (1832—1836) a liberális reformerek politikai hitvallásának szerves részeként jelentkezett a lengyel ügy melletti kiállás.74 3 Talán ez is hozzájárult az udvarnak az 1846-os galíciai felkelés idején tanúsított kétarcú politikájához és kétségtelenül mérséklőén hatott a hazai szláv népek és a magyar nemesség nemzetiségi ellentéteire. Nem volna indokolt tovább követni tematikusan az ismert lengyel-magyar történelmi kapcsolatok alakulását, amely a lengyel hazafiak hősies helytállásával tetőzött a polgári átalakulásunk, ill. a nemzet függetlenségi harca idején. Mindez az újabb lengyel jogtörténetkutatás eredményeinek fokozottabb figyelembevétele által kétségtelenül gazdagíthatja ismereteinket, a módszeres jogtörténeti kutatómunka mégis előtérbe kell, hogy helyezze azokat a történelmi folyamatokat, amelyek a polgári jellegű jogrend kialakulásában tűntek fel. A tőkés árutermelő jog történelmi analógiái a cseh-szlovák-magyar, ill a lengyel és az orosz birodalmi területeken A félúton elakadt polgári forradalmak örökségének kényszerű végrehajtói lengyel földön azok a hatalmak, amelyek már a többnyire kényszer útján behozott hatályos jogukkal maguk is a megkésett polgári átalakulás feudál-kapitalista jogrendjének 7 3 1815 és 1848 között közel félszáz ilyen társaságot ismerünk, amelyek a német Burschenschaftokhoz és a magyar reformkor diáktársaságaihoz hasonló szerepet játszottak. Ld. St. Kieniewicz: i.m. (1969) 32-35. Vö.: Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Bp. 1963. Az 1817-ben keletkező vünói Filomata Társaságnak (A Tudomány Barátainak Köre) a nagy lengyel költő Adam Mickiewicz is tagja volt. 7 4 Hasonlóan az 1846-os krakkói felkelést követően, amikor a három reakciós hatalom a krakkói városállam viszonylagos önállóságát is felszámolta. Ld. Perényi J.: Lengyelország története (1962) 197, 213. Arató E.: Kelet-Európa története (1971) 291-297, 302-310, vö.: St. Kieniewicz: i.m. (1969) 46-56. Az újabb szakirodalomból Id.: W. Rostocki: Wladza wodzów naczelnych w powstaniu listopadowym. Studia historyczno-prawne. Warszawa, 1955; M. Meloch: Sprawa wíóscianska w powstaniu listopadowym. Warszawa, 1953. 7 43 Erről ír Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon c könyvében. Bp. 1959.