Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
962 HORVÁTH PÁL hordozóivá lettek a század második felében. íme ezért van az, hogy a megszállók hatalma alatt álló lengyel társadalom polgárosodása, a jobbágyság felszámolása, ill. az ipari kapitalizmus jogrendjének fokozatos kiépülése területén számos analóg, vagy közelálló történelmi folyamat kibontakozásának vagyunk tanúi. Nem érdektelen nyilván számunkra a porosz-utas agrárátalakulást elemző lengyel jogtörténetkutatás,7 5 vagy az ismét a Habsburgok hatalma alá került Galícia polgárosodása és viszonylagos önkormányzata,76 ma mégis aktuálisabbnak tűnik a jogszolgáltatás polgári jellegű átalakulásából, ill. az árutermelő magánjogi viszonyok feltárásából meríthető tapasztalatoknak a felhasználását sürgetni. Lesíaw Pauli igen jó szolgálatot tett számunkra is, amikor az idevágó új kutatási eredményeket már a főbb jogágazatokra lebontva csoportosítja. A század második felében kifejlett törvénykezési, közigazgatási reformok, a porosz Kulturkampf és a váltakozó intenzitással jelentkező nemzeti elnyomás módszeres feltárásának eredményei mellett a főbb anyagi jogi, ill. perjogi ágazatokban zajló változások is nyomon követhetők e rendszerező munka alapján. Az árutermelő viszonyok fokozatos térhódítását kifejező magánjogi változások, ill. a párhuzamosan kitapintható feudális maradványok determináló jellemzői eme kutatási eredmények alapján magukra vonják a figyelmünket. A kutatómunka koordinációját azonban nemcsak a nyilvánvaló analógiák, hanem a dualista birodalom hatalma alatt álló galíciai területek magánjogában lezajló változások is indokolják.7 7 Nemcsak a feudális maradványok és a nagybirtok tartós konzerválódása,7 8 hanem az ipari forradalom és a modern bankrendszer késői kibontakozása, ill. az idegen érdekek szolgálatában álló protekcionista gazdaságpolitika deformáló tényezői is magukra vonják figyelmünket. Ebben a történelmi átalakulásban, ill. annak sokoldalú jogtörténeti feltárása által érthetjük meg majdan, hogy nem csupán sorsközösséget (analógiát) kell látni népeink történetében, hanem a modern árutermelő társadalom kialakulásának történelmi összefonódását is. Jól látja a modern gazdaságtörténeti kutatás, hogy a modern gazdaságra történő áttérésnek a magyar, a lengyel, ill. az európai orosz területeken egy összefüggő alrégiója (típusa) alakult ki.7 9 Nyilvánvaló, hogy az áttérés konkrét megjelenési formái — így különösen a feudálkapitalista jogrend belső változásai - nem mentesülhettek a helyi sajátosságoktól, ill. a fennálló soknemzetiségű államalakulatok 7 5 Főbb reprezentánsai: M. Kniat: Dzieje uwfaszczenia wlóscian w Wielkim Ksi^stwie Poznarískim. 1-2. Poznan. 1949, W. Jakóbczyk: Uwlaszczenie chlopow w Wielkopolsce w XIX wieku. Warszawa, 1951, /. Jasiríski: Reformy agrarne na Warmii na Pocz^tku XIX. wieku. Olsztyn, 1967; AT. Groniowski: Kw^stia agrarna w Królewstwie Polskim 1871-1914. Warszawa, 1966. A részletkutatásokra ld. L. Pauli: i. m. Zweiter Teil (1973) 441-442. 7 6 Az újabb lengyel jogtörténetirodalomból ld. K. Grzybowski: Galicja 1848-1914. História ustroju polyticznego na tle historii ustroju Austrii. Wroolaw, 1959; J. Buszko: Sejmowa reforma wyborcza w Galicji 1905-1914, Warszawa, 1956; R. Rozdolski: Stosunki poddaiícze w dawnej Galicji. 1-2 Warszawa, 1962. stb. 7 7Ld. L. Pauli: Polnische rechtsgeschichtliche Literatur: (1973) 450-453. 7 8 Ez a szétdarabolt Lengyelország egész területén jellemző annak ellenére, hogy az orosz birodalom az 1863. évi lengyel felkelés leverése után Kelet-Európa legradikálisabb jobbágyfelszabadítását hajtja végre a keleti lengyel területeken. Ld. Perényi J.: Lengyelország története 233, Niederhamer E.: A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. 237-240. A nagybirtok és a hitbizomány szerepét illetően ld. St. Kieniewicz: História Polski (1969) 126,146-148. 7 9 Hogy „egészében, tehát a gazdaság minden ágára kiható változások (itt) a 19. század utolsó harmadában zajlottak le". Ld. Berend T. I.-Ránki Gy.: Közép-Kelet-Európa (1969) 153-155.
