Századok – 1977
Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V
924 BÁRÁNYI BÉLA - TÍMÁR LAJOS Az iparban és az építőiparban foglalkoztatott aktív keresők aránya a 60-as évek végére és a 70-es évek elejére már megközelítette, a szállításban és a kereskedelemben — ipari vagy ipari jellegű tevékenységet végző — dolgozók zömét ideszámítva pedig jóval túlhaldta az 50%-ot, sőt ma már a 66%-ot is, s így Debrecen „iparforgalmi népességgel túlnyomó többségű várossá" vált, felzárkózva a többi megyei városhoz.5 6 A szocialista iparosítási politika és a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a legnagyobb mérvű társadalmi átrétegződés a két meghatározó népgazdasági ág viszonylatában következett be. Az ipari munkásság elsősorban a mezőgazdasági népesség soraiból töltődött fel, döntően a környező területek mezőgazdasági keresőiből. Debrecen mezőgazdasági aktív keresőinek 1949-hez képest bekövetkezett 2006 fős csökkenése távolról sem fedezhette az ipari-építőipari keresők 23 436 fős növekedését. Ez utóbbiak száma ugyanis 1970-re közel megháromszorozódott. A foglalkoztatottság szempontjából, a többi népgazdasági ágat is figyelembe véve egyértelműen az ipar fejlődése volt a legdinamikusabb az elmúlt évtizedekben. A népszámlálási adatok alapján végzett csoportosítások szerint azonban a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya — a többi megyei városhoz képest is — még számottevő maradt Debrecenben. Tanulságos összevetni a felszabadulás utáni évtizedek Debrecenben végbement társadalmi változásait a négy megyei város és Budapest átrétegződési folyamatával.5 7 Év 1949 Város Ipar, építőipar Mezőgazdaság Egyéb Budapest 46,1 1,9 52,0 Debrecen 28,4 21,3 50,3 Győr 55,5 12,0 32,5 Miskolc 54,7 6,4 38,9 Pécs 40,9 8,9 50,2 Szeged 32,9 13,2 53,9 Országosan 22,0 53,9 24,1 S6 Uaz: 24. köt. Foglalkozási adatok I., Bp. 1973. 25. - A modern településtudomány és statisztika a népesség számát és foglalkozás szerinti megoszlását, egy adott város jellegét meghatározó tényezó'nek tekinti. A foglalkozás szerinti csoportosítás alapján hat kategóriát különböztet meg, elsó' helyen az iparforgalmi népességgel túlnyomó többségű várost, melyben az iparforgalmi népesség aránya meghaladja a 66,6%-ot Ld.: Vidéki városaink. Bp. 1961. 132, idézi: Fehér István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után 1945-1962. Bp. Akad. K. 1973. 155. 5 7 KSH 1970. évi népszámlálás. 6. köt., 47; 9. köt., 47; 10. köt., 47; 11. köt, 47; 21. köt., 19; 24. köt. 20.
