Századok – 1977

Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V

DEBRECEN IPARFEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGA 925 Év 1960 Város Ipar, építőipar Mezőgazdaság Egyéb Budapest 55,0 1,8 43,2 Debrecen 38,6 15,5 45,9 Győr 56,6 7,7 35,7 Miskolc 54,1 5,1 40,8 Pécs 52,0 6,9 41,1 Szeged 44,7 8,4 46,9 Országosan 34,4 38,7 26,9 Év 1970 Város Ipar, építőipar Mezőgazdaság Egyéb Budapest 53,9 2,7 43,4 Debrecen 47,5 9,7 42,8 Győr 61,8 6,4 31,8 Miskolc 55,1 4,1 40,8 Pécs 52,3 5,8 41,9 Szeged 50,2 7,5 42,3 Országosan 44,2 25,7 30,1 Az összehasonlító adatok tanúsága szerint 1970-ben még mindig Debrecenben a legalacsonyabb az iparban és építőiparban, illetve a legmagasabb mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők aránya — jóllehet az „egyéb" kategórián belül a szállításban és kereskedelemben foglalkoztatott aktív keresők száma igen magas (8,7, illetve 9.9,%), sőt a tercier ágak dolgozóinak 42,8%-os kimagasló arányát csak Budapest múlta felül. A táblázatból az is kiderül, hogy az aktív keresők tekintetében, 1949-hez viszonyítva Debrecenben játszódott le a legnagyobb mértékű ellentétes irányú mozgás az ipari és a mezőgazdasági keresők arányát illetően. Ez utóbbiak viszonylag magas aránya sem tekinthető egyértelműen kedvezőtlen körülménynek, hiszen abszolút számuk (1970-ben 7318 fő) az összes aktív keresőkhöz képest (1970-ben 75 557 fő) igen alacsony, másrészt Debrecenben a mezőgazdaság fejlődési feltételei — Szegedhez hasonlóan — kedvezőbbek, más történelmi előzményűek, mint az összehasonlításhoz alapul vett városokban. Hozzátéve az elmondottakhoz azt, hogy az ipari-építőipari aktív keresők arányában itt következett be a legnagyobb, pozitív előjelű növekedés. Az ipari eltartottak aránya szintén kedvezően alakult a tiszántúli nagyvárosban. A 100 ipari keresőre jutó eltartottak száma tekintetében Debrecen 1960-ban már a második 6 Századok 1977/5