Századok – 1977
Tanulmányok - Baranyi Béla–Timár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocializmus építésének időszakában 899/V
914 BÁRÁNYI BÉLA - TÍMÁR LAJOS jelentősebb ipari üzemét, a MÁ V Járműjavító Műhelyt, amely 80-85%-ban elpusztult. Felrobbantották és felgyújtották az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb malmát, az évszázados István Malmot. Romhalmazzá vált a Hajlított Bútorgyár két telepe és a Gázgyár. A háborús pusztítás tragikus példája volt a Kefegyár, amely 90%-ban elpusztult, raktárkészlete pedig teljesen megsemmisült. 52 bombatalálatot kapott, és 75%-os bombasérülést szenvedett a Villanytelep, emiatt termelési kapacitása a békeévek napi 4800 kW-járól 600 kW-ra csökkent. Üresen, kifosztva hagyta a háború a Vas- és Rézbútorgyárat, a Vidoni Szalámigyárat, a Hunyadi vasöntöde- és gépjavítóműhely Szoboszlai úti telepét, a Pikó-, a Veréb- és a Szilágyi-féle Bőrgyárat, a Weinberg-féle és az Ideál Cipőgyárat. A háborút csak néhány üzem vészelte át kisebb károsodással (pl. a Kiss Testvérek Bőrgyára és a Dohánygyár).3 0 A romos, kiégett, megbénult és megcsappant lakosságú város életének normalizálása a felszabadulást követő napokban szinte lehetetlennek látszott. A nehéz történelmi helyzet kevés időt hagyott a töprengésre. A háború súlyos következményeinek a felszámolása, a romeltakarítás, a termelés és az élet alapvető feltételeinek a biztosítása gyors intézkedéseket kívánt. A szovjet katonai parancsnokság hathatós segítsége, a baloldali erők határozott fellépése, a munkások kezdeményezése, az élet normalizálásának sürgető igénye együttesen teremtették meg a feltételeit annak, hogy a felszabadulás utáni napokban és hetekben megkezdődjék a helyreállítás, az üzemek felvegyék a munkát, s élet fakadhasson a romokon. A megrongálódott és magáramaradt üzemekbe lassanként visszatértek a munkások, s hozzákezdtek a romok eltakarításához, a gépek megtisztításához, üzemkész állapotba helyezéséhez, a használható nyersanyagok összegyűjtéséhez, a munka megszervezéséhez. A rendkívül mostoha körülmények és rossz szociális feltételek ellenére egyre több üzemben indult meg a termelés. A dolgozók önként jelentkeztek munkára, s a vezetés nélkül maradt, a tulajdonosok és a műszaki szakemberek által elhagyott üzemekben létrehozták saját forradalmi testületeiket, az 30 A háborús károk mértékére, a termelés megindítására és a helyreállítás első lépésére vonatkozóan részletesebben lásd: Bárányi Béla: Az ipari termelés megindítása Debrecenben a felszabadulás után. A munkásellenőrzés, az üzemi bizottságok és munkaszövetkezetek szerepe az ipar helyreállításában és a termelés megszervezésében. Tanulmányok és források (Szerk.: Serflek István) Debrecen, 1976. 5-40. (a továbbiakban: TÉF) HBmL Debrecen város polgármesteri Hivatal iratai XXI/b. 37. ftsz. 17156/1945. alapszám. Közli: Hajdú-Bihari történelem olvasókönyv. Szerk.: Komoróczy György. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei 5) Debrecen, 1973. 352-354; (Bernáth László-Komoróczy György:) Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből a felszabadulástól a hároméves terv végéig (1944 október-1949 december) (Debrecen, 1955) 8-13. (a továbbiakban: Tények és adatok . ..). Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséből 1945-1957, 1958-1960. Mit kap Debrecen a hároméves tervtől? (Kiad: Debrecen Megyei Jogú Város Tanácsa és a Hazafias Népfront). Debrecen, 1958. 15; Paál Jób-Radó István: A debreceni feltámadás. Debrecen, 1947. 50-52; Mikecz Ferenc: Népi demokratikus forradalmi átalakulás (1944-1948). Megjelent a HBmm c. idézett kötetben. 368-369; A hatszázéves Debrecen. Szemelvények a város történetéből. (Szerk.: Komoróczy György.) Debrecen, 1961. 195; Emődy Károly: A szocialista iparosítás eredményei és struktúrája a megyében. Megj.: Jubileumi Tanácsi Ülésszak (a továbbiakban: JTÜ), Debrecen, 1970. 2. köt. 206; HBmL MÁV Debreceni Műhelyfőnöksége. Üzemtörténeti feljegyzések XXIX. 6./a.9; HBmL Egyesült Kefegyárak R. T. Debrecen iratai. A könyvelés okmányai 1925-1948. XI. 7./3; HBmL Debr. Hajlított Bútorgyár. Közgyűlési iratok 1923-1947. Kárjelentések 1944. XI. 9./1.; Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Hajlított Bútorgyár Rt. iratai. Z. 58. 131.; OL Rex Gyógyszergyár Rt. iratai. 58. 116./2.
