Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 869 szabályozta.10 7 Az sem titok, hogy az adakozók köre sem változott nagy mértékben.10 8 A másik adatot a szegedi obszervánsok és konventualisok közötti vita lezárása szolgáltatja. A konventuálisok ui. beleegyeztek az új obszerváns kolostor működésébe, de kikötötték, hogy változatlanul ugyanazon a területen szedhetik az alamizsnát mint eddig.109 Ezek az adatok csak azt a következtetést engedik meg, hogy az országot a koldulórendi házak egymás között felosztották, de a körzetek hozzávetőleges kiterjedésére nem adnak választ. Visszatérve Újlak kapcsolataihoz, fentebb azt állapítottuk meg, hogy azok három Újlak körüli koncentrikus körben helyezkedtek el: 1. a közvetlen hátország, 2. a környező kisvárosok és végül 3. a nagyvárosok körében. Ha most azt kérdezzük, hogy nem befolyásolta-e ezeknek a köröknek a kiterjedését a ferences, közelebbről az ob szerváns kolostorok elhelyezkedése, akkor elsősorban jegyzőkönyvünknek arra a bejegyzésére kell utalnunk, amelyben a ferencesek közvetlen részvételére találunk bizonyítékot. A nemes Járomszentmiklósi Jakab felesége, az ugyancsak nemes Luca asszony vallotta, hogy György nevű fiával együtt megbetegedett, testükön kelések jelentek meg. Mindketten ágynak dőltek. Nemcsak a szomszéd férfiak és nők, hanem egyháziak és „rendünkből való testvérek" gyűltek össze meglátogatásukra és az asszonyok arra bíztatták Lucát, tegyen gyorsan fogadalmat, hogy ellátogat „Isten emberének" sírjához, az ő érdemeiért biztosan meggyógyulnak majd. Luca valóban fogadalmat tett, s előbb fia, majd ő maga épült fel.110 Az eset leírása Geszti gyűjteményében található, a „fratres nostri ordinis" kifejezés alatt tehát ob szervánsokat vagy legalább is ferenceseket kell értenünk, s jóllehet a tanácsot az asszonyok adták, nem lehet kétséges, hogy a barátok is felhívták Luca figyelmét Kapisztranói közbenjárásának hatásosságára. A helységet sajnos nem tudjuk lokalizálni. Biztos, hogy Bodrog megyéhez tartozott, Csánki azonban csak nemesi névből ismeri,111 ennek következtében még csak nem is gyaníthatjuk, hogy a látogató szerzetesek melyik kolostorból jöhettek. Azt a következtetést azonban biztosan levonhatjuk, hogy a ferencesek részvettek Kapisztranói csodáinak hirdetésében. Ha pedig résztvettek, akkor — pusztán elméletileg — kétféleképpen befolyásolhatták annak a területnek kiterjedését, ahonnan a tanúságtevők jöttek: 1. olyan helységekből is jöhettek, amelyeknek Ujlaklal semmiféle kapcsolatuk nem volt; 2. növelhették az esetek számát. Az első elméleti lehetőség, a körzethatár tágításának gyakorlati megnyilvánulása után keresve az előforduló falvak területének nyugati határán találunk különös jelenséget. A tanúk származáshelyének nyugati szélén három helység tűnik fel: Perecske, Peterd és Füzes. Az első kettőből 2—2, a harmadikból egy ember jelent meg Újlakon. Peterdről maga a plébános jött el. Keresztesként a nándorfehérvári csatában sebesült meg, egy nyílhegy fúródott arcába. Kapisztranóihoz futott, aki,»megjövendölte", hogy sebesülésébe nem hal bele. Nemcsak nem halt bele, de a seb be is gyógyult, a nyílhegy azonban benne maradt, ami miatt nehezen tudta száját nyitni és csukni. Kapisztranói halála után, hallva 1 01 Kollányi F.: Magyar ferencrendiek a XVI. század első felében. Századok 33/1898. 411-412. 108 Uo. 721. 10 9 Karácsonyi: L m. I. 272. 110 V 42: Cum autem miserabiliter ambo pariter sic iacerent multi, non solum vicini et vicine, sed et viri ecclesiastici et fratres nostri ordinis ad visitandos eos undique conveniebant et mulieri dicebant: O bona matróna, cordialiter dolemus de vestris passionibus, sed admonemus te, ut emittas cito votum ad corpus viri Dei et meritis ispsius omnimodam consequemini sanitatem. 111 Csánki, II. 202.
