Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
870 FÜGEDI ERIK csodáinak hírét, neki ajánlotta magát, s egy nap arra ébredt, hogy a nyílhegy a feje alatt levő tenyerén nyugszik.11 2 A történetet azért kellett ilyen részletesen ismertetni, mert belőle egészen világos, hogy két egymástól teljesen független cselekményről van szó. Az első a nándorfehérvári csata, ahol hősünk személyes érintkezésbe került Kapisztranóival. A sebesülés utáni „jövendölés" ugyan Újlakon már a szentéletű ember magasabb képességeinek jeleként tűnik fel, de még itt sem elég meggyőző, még ebben a formában is érződik rajta, hogy ez az alárendelt katona és a parancsnok ügye. Mi sem természetesebb a csata közben mint az, hogy Kapisztranói igyekezett alárendeltjét megnyugtatni. A csata és a kereszteshad feloszlása után a peterdi plébános és Kapisztranói között a kapcsolat megszakadt, plébánosunk csak később, már otthon Baranyában hallott volt parancsnokának csodatevő képességeiről. Peterdtől nem messze fekszik Perecse (kb. 10 km) és jóval messzebb Füzesd. Füzesd esetében gondolhatunk Pécs közvetítő szerepére, mert Pécsről akár a Körös patak mentén, akár Okormindszenten át könnyen elérhető ez a falu. Pécs azonban nem lehetett Perecske és Peterd közvetítője, az odavezető utaknak a villányi dombokat kellett megkerülnie, a főútvonal Pécsről dél felé a Szomorrévhez tartott, de ez is elkerüli a két kisebb helységet. A másik lehetséges közvetítő, Erdőd szintén messze esik Peterdtől és Perecskétől.11 3 A magyarázatot nem is az útviszonyokban kell keresnünk, hanem abban, hogy Perecskén 1415-től kezdve obszerváns kolostor működött, ennek tagjai terjeszthették Kapisztranói csodáinak hírét.11 4 A két falu tehát nem tartozott Újlak hátországához, de nem is valamelyik város közvetítette őket Újlak felé, hanem a perecskei kolostor, azaz a ferencesek. Második elméleti meggondolásunk az volt, hogy a ferencesek hatására azokból a helységekből jöttek el többen, ahol ferences kolostor működött. A kérdésre a számok válaszolnak. 19 fő jött el Szegedről, ahol konventuális és obszerváns, 10 fő Atyáról, ahol obszerváns, 9 fő Erdődről, ahol semmiféle kolostor nem volt. 8 fő jött Budáról, ahol obszerváns, 6 fő Aracsáról, ahol konventuális, 6 fő Karomból, ahol obszerváns, 6 fő Temesvárról, ahol dominikánus, 6 fő Füzesdről, ahol semmiféle kolostor nem volt. 5 fő jött Bácsról, ahol konventuális, 5 fő Báncsáról, ahol semmilyen kolostor nem volt. A 181 helységből az élcsoportot, az első tízet soroltuk fel, s ezek a számok nem igazolják feltevésünket. A rangsor 3., 8. és 10. tagja semmiféle kolostorral nem rendelkezett. Még feltűnőbb, hogy Aracsán ésBácson csak konventuális, Temesváron pedig csak dominikánus kolostor működött. Ez egyrészt arra utal, hogy a viszony az obszervánsok és konventuálisok között mégsem lehetett olyan kiélezett, mint ahogyan azt éppen Kapisztranói 1,2 P 164. 113 Györffy: i. m. a Baranya megyét ábrázoló térképmelléklet. 114 Karácsonyi: i. m. II. 136.
