Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
868 FÜGEDI ERIK új provincia - a régebbi ferences szokásnak megfelelően - őrségekre oszlott. Ha nem is ismerjük teljes egészében az őrségek beosztását, azt tudjuk, hogy délkeleti kolostorok (Orsova, Cseri, Hacak, Karánsebes) a karánsebesi, az erdélyiek (Marosvásárhely, Felfalu, Csiksomlyó, Fehéregyház és Tövis) az erdélyi, a délnyugaton elhelyezkedők(Alsán, Atya, Kabol, Diakó, Perecske) egy ismeretlen nevű őrséghez tartoztak.10 0 Ehhez az őrséghez osztották be az újlaki kolostort is. Eredetileg ez a kolostor is a marianusoké volt, az obszervánsok részére történő átadását a földesúr, Újlaki Miklós kezdeményezte.10 1 Újlaki már korábban, Karácsonyi János szerint 1440 körül Várpalotán alapított rendházat az obszervánsok részére, s ha korábban nem is, 1451-ben már állt az „újonnan alapított rendház".10 2 1456-ban Várpalotán tartották az obszerváns provincia közgyűlését, itt választották meg a rendtartomány fejévé Varsányi Istvánt.10 3 Már ez is arra utal, hogy Újlaki szoros kapcsolatban állt az obszervánsokkal. 1451-ben az újlaki kolostor átadását kérte, a tényleges átvételre azonban csak 1455-ben került sor, akkor is Kapisztranói személyes közbelépésére. Azt sem hallgathatjuk el, hogy ezt a tettét saját rendtársai sem nézték jó szemmel.10 4 Az átvételt Kapisztranói halála pecsételte meg, sírja pedig egyszeriben Újlakot tette a délnyugati kolostorok központjává, az addig ismeretlen nevű őrséget ezután újlaki őrségnek nevezték, sőt már 1465-ben itt tartották meg a tartományi közgyűlést is.10 5 Az infrastruktúra szempontjából tekintve az obszervánsok szervezete azt jelenti, hogy Újlak körül két újabb koncentrikus kört húzhatunk. Az egyik, a szűkebb, az újlaki őrség kolostorait öleli fel. Mint várható, ez sem szabályos kör alakú, hanem nagyon lapos oválisként helyezkedik el, nyugati vége Alsánnál, a Jceleti Kabolnál található. A másik, tágabb kör az obszerváns provinciával azonos és az újlaki és karánsebesi őrségen kívül az erdélyit és az ország központjában fekvő kolostorokat is magában foglalja. A két körről készült vázlat nagyon hozzávetőleges. Nem mintha a kolostorok helyét illetően kétségeink lennének, pontosan ismerjük a városokat, amelyekben felépültek, sőt sok esetben még a városon belüli helyüket is meg tudjuk határozni. Amit nem tudunk tekintetbe venni és a térképen feltüntetni, az az egyes rendházak körzete, ezt még Újlak esetében sem tudjuk felmérni. Mert a ferenceseknél, akár konventuálisok voltak, akár obszervánsok, a kolostorokhoz szabályszerű határokkal rendelkező körzetek tartoztak, amelyeken belül alamizsnát gyűjtöttek. Erre a körülményre egy másik koldulórend történetének adata irányította a figyelmünket. Az ausztriai ágostonos remeték két kolostora 1385-ben azzal a kéréssel fordult a magyar rendházhoz, engedje meg az osztrák barátoknak, hogy körzetében, tehát Magyarországon kolduljanak ebben az esztendőben, mert a katasztrofálisan rossz termés következtében osztrák területen az alamizsnagyűjtés kilátástalan.10 6 A ferencesekre — éspedig az ob szervánsokra vonatkozólag — csak közvetett adattal rendelkezünk. Egy, a 15. század végén keletkezett rendi szabályokat tartalmazó kódexből értesülünk arról, hogy az alamizsnagyűjtésnek megvolt a maga ideje, s ezt a rend ,00 Uo.I 330-331. 1 01 Uo. II. 175. 1 0 2 Lukcsics: i. m. II. 1250. sz. 1 0 'Történelmi Tár (a továbbiakban: TT) 1901, 205. 104 Hofer: i. m. 413., 244. jegyzet. 10 * Karácsonyi: i. m. II. 176-177. 10 6 Fallenbüchl F.: Az Ágoston-rendiek Magyarországon, Bp. 1943. 32.
