Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
852 FÜGEDI ERIK Itt tehát kétségtelenül a legkorábbi feljegyzéssel állunk szemben, ennek alapján a jegyzőkönyvek keletkezését a következőképpen rekonstruálhatjuk. Elsőnek egy ma ismeretlen verziót gyűjtöttek össze vagy kezdtek összegyűjteni Varsányi megbízottai 1458 őszén. Ebből a verzióból ma csak a Soproni által gyűjtött 16 eset áll rendelkezésünkre. Nincs kizárva, hogy ez az első gyűjtés teljes egészében Soproni Péter munkája volt, ennek azonban ellentmond a két capistrano-i adat. Biztos azonban, hogy már ebben az első lépcsőben a barátokkal az újlaki polgárok is együttműködtek, bár a jegyzéket a ferences kolostorban őrizték.2 9 Varsányi törekvése, hogy az újdonsült provincia ilyen rövid idő alatt magyar közreműködéssel adjon szentet az egyháznak és Üjlaki Miklósnak az az érdeke, hogy birtokközpontjában saját szentje legyen, remek összjátékot hozott létre a polgárok és a barátok között. A kolostorban őrzött első variansból készülhetett a P jegyzőkönyv, amelyet a város elöljárósága zárt le, mint láttuk, a szenttéavatási kampány első csúcspontján, 1460. április 21-én. De a csodák olyan tömegesen fordultak elő, hogy a másolás ideje alatt is 21 új eset keletkezett, amit pótlólag, mintegy függelékként illesztettek a lezárt jegyzőkönyvhöz. Az I már a harmadik variáns lehetett, mert a P függelékében szereplő csodákat is átvette, ezeket egészítette ki továbbiakkal. A kéziratok keletkezésére vonatkozó fejtegetésünknek sajnos csak hipotetikus értéke van. Nem oldja meg a felmerülő kérdések egy részét, pl. azt, hogy miért nem vette át az I a P valamennyi esetét, miért nincs az I-nek olyan kiforrott, a városi okleveles gyakorlathoz alkalmazkodó bevezetése mint a P-nek, miért nem zárták le szabályosan. A legvilágosabb az utolsó gyűjtemény, a V kérdése. Egy évvel az I után keletkezett és nem tartalmaz egyetlen korábban feljegyzett csodát, amiből arra is következtethetünk, hogy az első két varians (az I és a P) nem érte el célját, jobban dokumentált, pontosabban leírt esetekre volt szükség. A bennünket legközelebbről érdeklő jegyzőkönyv, a P és az I egymáshoz való viszonyát összehasonlítások segítségével közelebbről is megvilágíthatjuk. Azonos a két változatban az esetek feljegyzésének módja. Minden bejegyzés rövid címet kapott, amely a csoda lényegét tartalmazó néhány szóból áll. Ezt követi az eset leírása. Sem a leírás, sem a cím nem egyezik meg pontosan a két változatban, bár lényegbevágó eltérés nem tapasztalható a kettő között. Az eltéréseket példaként az I első öt bejegyzésének címén szemléltetjük. 2 9 Újlak 1460. április 9-i levele a csodákról, que apud nos registrata tenentur in monasterio Virginis gloriose, apud fratres minorum - Wadding: i. m. XIII.3 185. - Soproni is egy mondatban úja: ex mandato reverendissimi fiatris Jacobi de Marchia et ex precepto provisoris curie Nicolai de Huylach készítette a jegyzéket, M. Sión 7/1869. 106. - Varsányi is a barátok és a polgárok együttműködésére hivatkozik, vö. fentebb 13. sz. jegyz. I P 1. Paralitica et ceca 2. Dolore dentium et paralisi gravata 3. Ulcere gravatus 4. Apostema 5. Destituta usu membrorum Paralitica et ceca A dolore dentium et paralisi liberata Patiens sevissimum ulcus Ab apostema et contractione liberata Gravissima infirmitas
