Századok – 1977
Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV
JEGYZETEK A TÁRSADALOMTÖRTÉNETRŐL 799 hogy a kapitalizmus előtt a hatalomnak sokkal nagyobb önállósága volt, funkciómechanizmusa kevésbé volt bonyolult, összefüggései egyszerűbbek voltak és a politikai momentumnak kevésbé volt önálló szerepe.7 8 A modern hatalom, az állam fejlődése tehát a társadalomtörténet része is, ha természetesen nem is tekinthetjük kizárólag annak. A hatalom jellege, struktúrája, a kormányzat, a törvényhozás, a közigazgatás, nem maradhat tehát a hagyományos politikatörténet tárgya. Hiszen a mai politikai rendszerek és harcok egyre világosabban társadalmi kérdések körül forognak. Nem mondunk-e viszont így ellent korábbi álláspontunknak, nem tágítjuk-e parttalanná a társadalomtörténet tárgyat, nem lyukadunk-e ki egyszerűen a történelem társadalmi szempontú megközelítésére, végül nem állítunk-e olyan feladatot a történészek elé, melynek sohasem lesznek képesek eleget termi? Aligha. Nem azt az állápontunkat kívánjuk módosítani, mely a társadalomtörténetet a történetírás és kutatás történeti valóságot objektíven tükröző meghatározott szegmentumának, részdiszciplínájának tekinti. Csupán azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy az ilyen értelmű társadalomtörténet csak akkor találhatja meg igazán módszerét, tárgyának helyes felfogását, ha egybekapcsolódik az egész történeti folyamat társadalmi értelmezésével. Éppen ez különböztetheti meg néhány olyan divatos áramlattól, mely a politikatörténettől való elfordulást az osztályharc és ellentét elhanyagolása céljából hirdeti és nem a történeti folyamatok teljessége igényéből akarja a társadalmi élet elhanyagoltabb területeit kutatni. Valóban tehát arról van szó, amit Hobsbawm is Marxnak a történetíráshoz való hozzájárulását kutatva, a leglényegesebbnek tartott ,,hogy a történelmet társadalomtudománynak tekintsük".7 9 De ha az egész történelem csakis a társadalom története, akkor miről van szó, mikor a társadalomtörténet mint külön részdiszciplína létét kutatják. Nagyjából talán arról, hogy a marxista történetfelfogásnak nem csupán máshogy kell szemlélnie a történelmet, hanem arról, hogy tárgyát is máshogy kell felfognia, talán arról, hogy az emberi tevékenység és életforma valamennyi oldalát kapcsoljuk be, és ne korlátozzuk azt csakis a gazdaságra vagy a politikára.8 0 Ebben az értelemben a társadalomtörténet tehát nemcsak régi problémák új megvilágítását követeli, de azt is, hogy olyan új területeit táljuk fel a történeti folyamatoknak, melyek eddig jórészt ismeretlenek voltak a történészek számára. 78 J. Habermas: Zum Thema: Geschichte und Evolution. Geschichte und Gesellschaft. 1976. 4. 79 E. Hobsbawm: Karl Marx. London. 1964. 80 Lewis Namier megfogalmazása figyelemre méltó: „mivel az emberi dolgok alkotják a történelem tárgyát, valamennyi társadalmi jellegű emberi cselekedet és tevékenység részét kell képezze". The Use of History. London. 1946. 69.
