Századok – 1977
Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV
JEGYZETEK A TÁRSADALOMTÖRTÉNETRŐL 783 összes társadalmi 'rendszert', ahol egy-egy 'rendszer' a legkülönbözőbb (családi, vallási, baráti, foglalkozási, fogyasztói stb.) helyzetek (státusok) kapcsolódásából alakul ki. Ugyanúgy a rétegződés fogalmát is használják faji, vallási, kor, nem, foglalkozási stb. különbségek leírására" — úja Ferge Zsuzsa.2 3 Azok a teoretikus megközelítések, melyek a szociológiában vagy a közgazdaságtudományban jelentkeznek, jórészt hiánytalanul megtalálhatók a különböző történelmi rétegződésviszgálatok elvi alapjaként. A funcióelméletet Schmoller alkalmazta először gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti munkáiban. A durkheimi koncepció, mely a munkamegosztást elsősorban a népességszámmal és népsűrűséggel hozza kapcsolatba, nemegyszer érezhetően jelentkezik éppen a modernizálás teóriájára alapozott társadalmi rétegződés vizsgálatánál. A társadalmi rétegződés problematikája szorosan kapcsolódik azokhoz a társadalomtörténeti munkákhoz is, melyek a hatalom struktúráját vizsgálják. Torzzá vagy legalábbis egyoldalúvá válik azonban ez a kutatás, amennyiben az ismert szociológus (Dahrendorf) nézetét — mely szerint az osztályoknak a gazdasági viszonyokhoz való kapcsolása béklyózza a kutatást — teszi meg elméleti kiindulópontjának.2 4 Történeti szempontból a társadalmi rétegződés vizsgálatában az abszolút és relatív osztályhelyzet analitikus felbontása és társadalmi, történeti mozgásával való összekötése lehet a járható út. „Ha a társadalmi struktúra fogalmát komolyan vesszük, akkor fel kell tételeznünk, hogy minden társadalmi osztálynál megtalálhatók a történelmileg meghatározott társadalmi struktúrán belúl elfoglalt pozíciójából következő pozicionális tulajdonságok, amelyekre hatással vannak az adott osztálynak a struktúra többi alkotórészéhez fűződő kapcsolatai, melyek bizonyos mértékig függetlenek a belső tulajdonságoktól, mint amilyenek például egy foglalkozás gyakorlása vagy az anyagi körülmények. . . Természetesen a pozíció által meghatározott és a szituáció által meghatározott osztálytulajdonságokat csak gondolati művelettel választhatjuk szét, már csak azért is, mert az osztályszituációt úgy is meghatározhatjuk, mint a termelési viszonyok rendszerében elfoglalt pozíciót és főként mert az osztályszituáció körülhatárolja azt a többnyire igen szűk variációs kört is, amelyben a pozícióhoz kapcsolódó tulajdonságok megjelenhetnek." „Egy egyén vagy egy csoport társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciója sohasem határozható meg teljesen tisztán, statikus módon, azaz mint az adott struktúrában adott időpontban elfoglalt relatív (felső, közbülső, alsó) pozíció, a szinkronikus keresztmetszetben megragadott pont mögött mindig egy társadalmi út lejtője van. így, ha nem akaijuk figyelmen kívül hagyni mindazt, amit az emelkedő vagy süllyedő helyzet jelent a pozíció konkrét átélésénél, akkor minden pontot az egész görbét leíró függvény differenciálhányadosával kell jellemeznünk, azaz az egész görbével."2 5 Ez a történeti megközelítés az antagonisztikus osztályszemléletet nem azonosítja valamiféle leegyszerűsített dichotómiával, és nagyjából követi azt az eljárást, melyet Ferge 2 3 Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Bp. 1969. 35. 24 Ferge: i.m. 46. R. Dahrendorf: Class and Class Conflict in Industrial Society. London, 1954. bírálatát ld. Kulcsár Kálmán: A szociológiai kutatás felődése. Bp. 1971. 264. 25 Lásd L. P. Bourdieu: Condition de classe et position de classe című munkáját. Ferge: i.m. 65-66. alapján.
