Századok – 1977
Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV
784 RÁNKI GYÖRGY Marxnál az elemzés három szintjében jelöl meg. A legáltalánosabb, legeivontabb szint természetesen csakis bizonyos irányait jelezheti a történeti kutatásnak. Lényegesen több támpontot lelünk a társadalmi alapformák működési mechanizmusára, alapstruktúrájára vonatkozó fejtegetések során. Ezen túlmenően Marx történeti — legkevésbé általános — elemzései már a társadalmi rétegződés vizsgálatának teoretikus, de mégsem szociológiai vizsgálatát, lehetőségeit mutatják. Nézzük meg viszont, miként határozza meg Kocka a társadalmi rétegződéskutatás lehetőségeit és feladatait. ,,A történelmi rétegződéskutatás kérdésfeltevéseiben ki kell terjedjen az emberi reprodukció és a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági élet és a munkafolyamatok uralmi és függőségi viszonyáig, a különböző típusú társadalmi és társadalom-pszichológiai struktúrákon és folyamatokon keresztül (családstruktúra, társadalmi élet, folyamatok, nyelv, kollektív mentalitás, szabadidő-felhasználás, egyleti élet) a politikai uralmi rendszerben és a politikai folyamatokban való aktív és passzív részvételtől egészen a művészetek, a vallás, a tudomány fejlődéséig, úgy, hogy megfelelően figyelemmel kísérje a rétegspecifikus különbségeket és hasonlóságokat."2 6 A kissé németes és mesterkélt megfogalmazás mellett is elég egyértelmű, hogy Kocka egyfelől a rétegződéskutatás elsődleges, meghatározó és másodlagos, részben erre épülő összefüggéseit nem különbözteti meg, másfelől a szorosan vett társadalmi rétegződésvizsgálathoz sorol jónéhány olyan stúdiumot is, melyeket más szerzők2 7 — nézetünk szerint indokoltan — a társadalomtörténet egyéb aspektusaihoz sorolnak. A nagyigényű kérdésfelvetés és a kutatások valósága között tapasztalható ellentmondást Kocka úgy hidalja át, hogy jelzi: a kívánatos nagy szintézishez speciális és részletkutatások sorozatán keresztül vezethet az út. Valóban. Ezt egyaránt tanúsítják mind a Geschichte und Gesellschaft című folyóiratban közzétett tanulmányok, mind a Rosenberg-emlékkönyv hasábjain olvasható cikkek. Többnyire városi szinten, meghatározott kisebb termelési ágazatokban és elsősorban a 19. századból — midőn a források mennyiségileg is körülhatároltabbak voltak — rendelkezünk érdemleges társadalomtörténeti munkákkal. A nemzetközi irodalom legismertebb, a munkásosztály kialakulását átfogóan tárgyaló munkái is2 8 a 19. század korát tárják fel. Tegyük hozzá, jórészt ez a kor szolgáltatott új, érdemleges társadalomtörténeti forrásanyagot is. Hadd utaljak például a címjegyzékek, házassági kivonatok, egyéb anyakönyvi bejegyzések, örökösödési anyagok és hagyatéki perek anyagára. Végül, de nem utolsósorban a kor viszonylag világosabb gazdasági, társadalmi viszonyai, alacsonyabb technikai fejlettsége, szervezeti egyszerűbbsége is megkönnyíti sok vonatkozásban a vizsgálatokat, hiszen akár az osztályviszonyok, akár a társadalmi rétegek elhelyezkedése lényegesen világosabban, jóval kevésbé komplikáltán jelentkeznek, mint a 20. században. A nyugatnémet folyóirat első számában közzétett négy tanulmányból három 19. századi témát dolgoz fel, jórészt helytörténeti vonatkozásban.2 9 Az anyag jellegénél fogva 2 6 J. Kocka: Theorien, 34. 2 7 Hobsbawm: From Social History to the History of Society. Daedalus, 1971. 2 8 Pl. Thompson: The Making of the English Working-Class. New York. 1963. 29 F. Marquardt: Sozialer Aufstieg, sozialer Abstieg und die Entstehung der Berliner Arbeiterklasse 1806-1848; Aycoberry: Dér Strukturwandel im Kölner Mittelstand 1820-1858; D. Crew: Regionalmobilität und Arbeiterklasse. Das Beispiel Bochum 1880-1900.
