Századok – 1977
Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV
778 RÁNKI GYÖRGY Beszélhetünk-e azonban egyáltalán önálló társadalomtörténetről? Vajon lehetséges-e a gazdaságot és a társadalmat egymástól elválasztani? Vajon a gazdaságtörténet, és elsősorban a marxista gazdaságtörténet nem tartalmazza-e magát a társadalomtörténetet is, vagy talán nincs-e igaza annak a szerzőnek, aki szerint a marxista társadalomtörténet egyszerű tautológia, hiszen ha egy történetírás marxista, az eo ipso a társadalomtörténetet nyújtja, külön speciális ágazat kibontakoztatására sem szükség, sem lehetőség nincs.5 Nézetem szerint igaz, hogy egy jól kidolgozott, marxista szellemben fogant történeti munka társadalomtörténeti jellegű, hiszen amennyiben nem az, akkor ténylegesen nem marxista, mely a történelem és a társadalmi lét egésze helyett annak nem csupán a feldolgozás tárgyából következő részekre darabolását végzi el, de bármilyen marxista jellegű hivatkozás az osztályharc szerepére való utalás ellenére, a politikai történetet elszigeteli ,,a társadalmi létnek, mint egésznek totális, kölcsönös vonatkozásaitól, ilyen mesterséges elszigeteltségben elemzi őket, hogy az így kidolgozott területen — esetleg — elvontan összekapcsolja más szinten mesterségesen elszigetelt területekkel."6 A marxista történelmi módszer tehát a történelmet társadalomtudománynak tekinti és ezért mindig társadalomtörténetet ír, lényegesen különbözve a 19. századi politikacentrikus, individualizáló történettudománytól. Más dolog viszont, hogy egy szaktudományon belül lehetséges-e a társadalmi lét teljességét olyan metszetekben vizsgálni, melyek a korábban is kialakult gazdaságtörténet és a történetírásban uralkodó politikai történet mellett e társadalmi totalitás olyan, eddig a történetírásban elhanyagolt aspektusait tárja fel, melyek a társadalom mindennapi, alapvető életfunkciói közé tartoznak, de sem az elsősorban a gazdasági folyamatokra koncentráló gazdaságtörténetben, mégkevésbé az osztályharcot vagy hatalmi küzdelmet ábrázoló politikai történetírásban nem, vagy alig kaptak helyet. A társadalomtörténet természetesen nem abban az értelemben lehet önálló stúdium, hogy bármilyen összefüggésben különválasztódik a gazdaságtól, hanem abban az értelemben, hogy kikutatja és feldolgozza a társadalom bizonyos, a gazdasági fejlődéstől alapjában, de nem kizárólagosan meghatározott folyamatait.7 A társadalomtörténet ebben az értelemben az emberi társadalom nagy egységeivel, osztályokkal, társadalmi rétegekkel, társadalmi, szakmai csoportokkal foglalkozik, ezeknek mozgását, struktúráját, változásait elemzi. Ha megpróbáljuk összefoglalóan jellemezni, melyek azok a témák, melyeket a társadalomtörténet tárgykörébe sorolhatunk, akkor jórészt az elnyomott társadalmi osztályok helyzetét, mozgalmait, gazdaságipolitikai harcait, az egyes osztályok rétegeződését, az emberi tevékenység mindennapos mozzanatait (életforma, lakás, étkezés jövedelemmegoszlás és kiadások, betegség, szabad-5 Jürgen Kuczynski: Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1960. Kuczynski álláspontja szinte logikusan következik abból, hogy a társadalomtudományok rendszerében 6 a gazdaságtörténetet a gazdaságtudományokhoz (Wirtschaftswissenschaften) sorolja, a történelmet pedig a politikai történettel azonosítja, mely „a politikai felépítmény és az osztálypolitika történelmi oldalát vizsgálja". Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1976. II. 19. 6 Lukács: i. m. 290. 7 Lukács ontológiai elsó'bbségró'l beszél (i.m. 306. 1.), ami nem jelent mindig közvetlen oksági viszonyt.
