Századok – 1977
Közlemények - Jeszenszky Géza: Jászi Oszkár és R. W. Seton-Watson levelezése az első világháború előtti években 749/IV
752 JESZENSZKY GÉZA A brit megfigyelő fokozatos kiábrándulása a magyar politikai vezetőrétegből és a nemzetiségek ügyének fölkarolása megfigyelhető a korabeli angol sajtóban megjelent írásaiban, melyek közül a legnagyobb hatása a nagyhírű, befolyásos Spectator c. hetilapban közölt leveleinek volt.1 8 Ezek nyomán rövidesen megindultak személye ellen a támadások Budapestről,1 9 s gr. Esterházy Móric a Spectator hasábjain is fölvette vele a harcot.2 0 Amikor Seton-Watson (még Scotus Viator néven) kampányt indított az angol sajtóban a csernovai „mészárlás" leleplezésére,2 1 Magyarországon ellenkampány bontakozott ki a „névtelen rágalmazók" denunciálására.2 2 Az angol sajtó ettől fogva figyelemmel kísérte a magyarországi nemzetiségi mozgalmakat, beszámolt a csernovai parasztok pőréről, sőt ebben az ügyben még parlamanti interpellációra is sor került a brit Alsóházban2 3 Seton-Watson 1908-ban néhány vádoló levelét pamflet formájában is megjelentette angol, német és francia nyelven,2 4 de az igazi bombát az év végén a magyarországi nemzetiségi kérdésről megjelent könyve jelentette.2 5 Ez a munka tulajdonképpen Magyarország történetét ismerteti, különös tekintettel a nemzetiségi probléma alakulására, s ezen belül elsősorban a szlovákok mozgalmára. A legtöbb brit érdeklődő számára ez a könyv perdöntő érv volt a magyar politika ellen, s halálos csapást mért a liberális, alkotmányos Magyarország Angliában még eleven tradíciójára, képmására.2 6 18 A fordulópontot jelzi két levele, amelyek vezércikként jelentek meg a Spectator-ban: The Situation in Hungary, 1906. szept. 29. és Hungary at the Parting of the Ways, 1906. okt. 20. '9 Seton-Watson beszámol ezekró'l a támadásokról a „Racial Problems. . ." eló'szavában. Dr. Yolland Arthur, a budapesti egyetem angol nyelv- és irodalom tanára (rövidesen professzora) röpiratot adott ki, The Constitutional Struggle of the Magyars. An Answer to Scotus Viator and Co. London, 1908, ez azonban érdemben meg sem kísérelte, hogy Seton-Watson érveivel és vádjaival szembeszálljon. 20 The Spectator, 1907. jún. 8. és 15. Esterházy válasza: júl. 13., Seton-Watson viszontválasza júl. 20., Esterházy replikája aug. 17. 21 A csernovai sortűzzel a Spectator több ízben is foglalkozott: 1907. nov. 2., dec. 7.,dec. 14. 22 Budapesti Hírlap, 1907, dec. 11., dec. 15.; Magyar Hírlap, 1907. dec. 12. A Népszava ugyanakkor egyetértett Seton-Watson irányvonalával és megállapította, hogy az angol sajtó „rendkívül helyesen" ítéli meg Magyarország belpolitikai helyzetét és az országban szükséges változásokat. 1907. dec. 18. 7. 2 3 Wedgwood ezredes interpellációja 1908. ápr. 2-án. Vö. P.R.O.F.O. 371/398/12 377. -Wedgwood volt egyébként a Brit Munkáspárt 1920-as, a magyarországi fehérterrort vizsgáló küldöttségének a vezetője. 54 Scotus Viator: Political Persecution in Hungary. An Appeal to British Public Opinion. London. 1908; La persecution politique en Hongrie. Paris. 1908; Politische Verfolgungen in Ungarn. Wien-Leipzig. 1908. 25 Scotus Viator: Racial Problems in Hungary. London, 1908. Noha e könyv még szerzője álneve alatt jelent meg, az előszót már teljes nevével és lakcímével szignálta. 24 Érdemes idézni a könyv korabeli fogadtatásából: „meggyőző vádirat" (Edinburgh Review), ,,e renkívül fontos kérdésben ez lesz az alapvető munka" (The Nation), „olyan alapos történelmi ismereteken alapul, amit külföldiek ritkán szereznek meg" (The Times), „Vádirat a magyar oligarchia ellen. tájékozódási forrás Közép-Európa politikai fejlődésének egy sötét és kevéssé ismert oldaláról" (Morning Post), rendkívül nehezen cáfolható" (Westminster Gazette), „valószínűleg alapvető kézikönyvlesz" (Morning Leader). A könyv valóban a mai napig a magyarországi nemzetiségi kérdés első számú angol nyelvű forrása maradt, de már 1908-ia sikerült Seton-Watsonnak (Wickham Steed-del együtt) lényegében megváltoztatnia Magyarország angliai megítélését. Vö. C. A. Macartney: The Habsburg Empire, London, 1968. 784.
