Századok – 1977

Tanulmányok - Spira György: A testvérharc küszöbén. A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása a negyvennyolcas forradalom Magyarországán 681/IV

722 SPIRA GYÖRGY nationalen Bewegung vom Jahre 1848 (Wien, 1861) 4. 1. A Pribelen történtekre vonatkozó iratokat közli Rapant, Slovenské povstanie. Húrban brezovai fellépését ismerteti Steier I, 35-37. 1. BarnuJ 1848 ápr. 30-i balázsfalvi beszédét bemutatja Papiu Ilarianu II, 145. 1. Az 1848 máj. 30-i minisztertanács jegyzőkönyvét Id.: KLÖM XII, 206-207. 1. A szerb határőröknek a vajdaság létrehozásához fűzött reményeiről képet ad Ignjatovié 109.1. Az ideiglenes osztrák alkotmány szövegét többek között BariJ is megjelentette: FMIL 1848 máj. 3 [15], 18. sz. 137-140. 1. A májusi liptószentmiklósi szlovák petíciót reprodukcióban közli Rózsa-Spira 277-278. sz. Hodzának a parasztkérdés liptószentmiklósi vitája során elhangzott szavait megörökítette Peter Vozárik tanúvallomása, Liptószentmiklós, 1848 jún. 8-9, közli Rapant, Slovenské povstanie 1/2, 321. 1. Jellacic bemutatkozó szózatát, a Horvátország számára májusban kidolgozott választójogi szabályzatot és a báni értekezlet 1848 máj. 11-i felségfeliratát közli Pejakovic 1-3., 9-13., ill. 14-18. 1. Rajaöié 1848 máj. 13-i karlócai beszédét és a karlócai gyűlés határozatait közli Thim II, 198-200., ill. 206-209. 1. BárnuJ 1848 máj. 14-i balázsfalvi beszédét (Romänii yi ungurii) ismerteti Neamfu is (i. h. 36-38., 48. 1.), de - néhány szövegösszefüggéséből önkényesen kiszakított s értelméből teljességgel kiforgatott mondata alapján - olyan látszatot keltve, mintha benne egyáltalán nem a magyar forradalmi mozgalomtól való elhatárolódás, hanem egyenesen a véle való együttműködés szándéka jutott volna kifejezésre. Bálcescunak Laurian küldetésére vonatkozó jegyzeteit, BárnuJ máj. 15-i beszédét és az általa letétetett eskü szövegét ismerteti, ill. közli Chereste§iu, A balázsfalvi nemzeti gyűlés 435., 467-468., ill. 468-469. 1. A balázsfalvi gyűlés határozatát ld. a gyűlés jegyzőkönyvében, közli Kővári László (szerk.): Okmánytár az 1848-9-ki erdélyi eseményekhez (Kolozsvár, 1861) 17-24. 1. A gyűlést záró kiáltványt és a nagyváradi fiatalok szózatára válaszoló ellennyilatkozatot idézi Chereste§iu, A balázsfalvi nemzeti gyűlés 510., ill. 551.1. A horvát sabor egybehívását eltiltó - Innsbruckból 1848 máj. 29-én Jellacichoz intézett - királyi kéziratot közli Pap Dénes I, 159-160. 1. Az erdélyi országgyűlés propositióit tartalmazó - Bécsből 1848 máj. 5-én az erdélyi rendekhez intézett - királyi kéziratot közli Kővári 7-9.1. A határőrvidéket az osztrák hadügyminiszternek alárendelő 1848 jún. 3-i legfelső elhatározás szövegét, Eötvös József br. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a karlócai határozatok érvénytelenítése tárgyában Rajacichoz intézett ugyanaznapi leiratát, valamint István főhg. Rajafcic felfüggesztéséről intézkedő 1848 aug. 2-i nádori rendeletét közli Thim II, 328., 328-329., ill. 589-590. 1. A breznóbányai szlovákok május eleji petícióját közli Rapant, Slovenské povstanie 1/2, 185. 1. A breznóbányai szlovákoknak a magyar forradalom iránti hűségére rávilágít Spira Györgyi szlovákok és a negyvennyolcas forradalom (Spira, A negyvennyolcas nemzedék). A lugosi népgyűlés határozataival kapcsolatos kormányálláspontra ld. Kossuth 1848 aug. 26-i képviselőházi felszólalását, KLÖM XII, 801-804.1. A Batthyány-kormánynak a nemzetiségek iránti szűkkéblűségére további adatokat szolgáltat Both Ödön: Szemere Bertalan belügyminiszter nemzetiségi politikája 1848 nyarán (Szeged, 1958), Waclaw Felczak: Síowianie wqgierscy wobec sprawy rewolucji i kontrrewolucji w 1848 roku (Przegla^l Historyczny 1963) és Victor Chereste§iu: Bestrebungen zur revolutionären Einheit der Völker Siebenbürgens während der Jahre 1848-49 (FVLK 1970). Vasvári és Iancu júniusi találkozójáról tudósít a jelenvolt Iosifu Sterca Siulutiu: O lacrima ferbinte (Transilvani'a 1877). A nemzetiségi kérdés kiéleződését okozó feltételezett cselszövényekről Táncsics Mihál: Hunnia függetlensége (Buda, 1848) X—XI. 1. A prágai szláv kongresszus vitáit dokumentáló legfontosabb forráskiadvány: Slovansky sjezd v Praze 1848. Sbirka dokumentü (szerk. Václav Záéek) (Praha, 1958). 1848 csehországi eseméneinek legjobb összefoglalása: ArnoSt Klíma: Revoluce 1848 v ceskych zemích (Praha, 1974). A prágai kongresszuson (és utóbb) jelentkező magyarbarát és Habsburg-ellenes megnyilatkozásokat áttekinti Arató Endre: Egykorú demokratikus nézetek az 1848-1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról. Az 1848-1849. évi szlovák nemzeti mozgalom értékeléséről folytatott vitához (Bp, 1971). Bakunyin nézeteiről képet ad Kun Miklós: M. A. Ernynun u eemepcnoe HaijuoHajibHO-oceoőodumejibHoe deuMcenue 1847-1864 (Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 1973). A szlovének törekvéseit megvilágítja Josip Apih: Die Slovenen und das Jahr 1848 (Wien, 1896). A szlovák-cseh viszonyt tárgyalja Jan Novotny: Prispevek k vzájemnfm vztahüm Őechű a Slovákú v prvni etape revoluce roku 1848 (H^ 1963). Stúr és Húrban idézett prágai felszólalását ismerteti Steier I, 164-165. I. Az osztrák uralkodókörök Csehországgal kapcsolatos politikáját elemzi Friedrich Prinz: Prag und Wien 1848. Probleme der nationalen und sozialen Revolution im Spiegel der Wiener