Századok – 1977

Tanulmányok - Spira György: A testvérharc küszöbén. A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása a negyvennyolcas forradalom Magyarországán 681/IV

A TESTVÉRHARC KÜSZÖBÉN ' 723 Ministerratsprotokolle (München, 1968). A prágai fejlemények magyarországi visszhangját gazdag forrásanyag mozgósításával jellemzi Arató, Die Wirkung des Nationalismus. A Hodzánál még júliusban is tapasztalható megegyezési készséget kimutatja Steier I, 182.1. A karlócai iöodbor idézett megnyilatkozásai a Délvidék katolikus vallású szláv lakóihoz 1848 máj. 10/22-én intézett kiáltványából és a szerb határőrszázadokhoz 1848 máj. 29/jún. 10-én intézett felhívásából valók; szövegüket közli Thim II, 271., ül. 371.1. A havaselvei forradalom és a moldvai mozgalmak történetét ismerteti H. B. Eepe3HHKOB: PeeojuoifuoHHoe u HayuoHaAbHO-oceoöodume/ibHoe deuotcenue e ffynaűcKux KHHMcecmeax e 1848—1849 ee. (KHUIHHCB, 1955) és Gheorghe Georgescu-BuzSu: La révolution de 1848 dans les pays roumains (Bucarest, 1965). A havaselvei románoknak a magyar forradalommal való kapcsolatkeresését szépen dokumentálja I. Tóth Zoltán:/! magyar-román szövetség kérdése 1848-ban (Századok 1948). A Szerb Fejedelmségnek a magyarországi szerb felkeléssel kapcsolatos politikáját megvilágítja Risztics János [Jovan Ristié]: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben (Nagybecskerek, 1892). Bakunyin figyelmeztetését (eltérő fordításban) idézi Arató, Egykorú demokratikus nézetek 20. 1., Milos Obrenovicét pedig Thim I, 141. 1. A forradalmi és a nemzeti törekvések ellentétbekerülésének tragikus voltát széles európai összefüggésekbe ágyazottan elemzi Hans Bach: Die nationale Frage in der europäischen Revolution von 1848/49 (Rolle und Formen der Volksbewegung im bürgerlichen Revolutionszyklus, Berlin, 1976). A fentiekben felsorolt művek egyenkinti jellemzésére ehelyütt sajnos nincs tér. A régebbiekről nagy általánosságban az mondható el, hogy többé vagy kevésbé csaknem valamennyire a hagyományos nacionalista szemlélet nyomta rá a maga bélyegét. Az újabb szakirodalomban - kivált a magyarban és a jugoszlávban - viszont már megvan a nemzetiségi kérdés elfogulatlan tárgyalására való készség. Mindazonáltal még ma is lehet találkozni - főleg szlovák és román szerzőknél, de a magyar és a jugoszláv kutatók egy részénél is - olyan törekvésekkel, amelyek a nemzeti szempontok által elvakított s a forradalom érdekeit így szemük elől vesztő elődök minden áron való igazolására irányulnak. A magyar forradalommal szembeforduló nemzetiségi mozgalmak védelmében felhozni szokott érvek főbbjeit ismerteti és megrostálja Spira György : Engels és a magyar negyvennyolc (Spira, A negyvennyolcas nemzedék), a magyar forradalom szűkkeblű nemzetiségi politikáját menteni igyekvők hivatkozási rendszerének ingatag voltát pedig kimutatja Spira György: Negyvennyolc mai szemmel (A negyvennyolcas forradalom kérdései). JJbépdb Illnupa: Ha nopore SpaToyÖHHCTBeHHoH BOHHLI Pa3BepTbiBaHHe HauHOHajibHbix ABH>KCHHH B BeHrpHH B Haqajie PEBOJIIOIMH 1848 rojja Pe3K>Me HeßeHrepcKwe Maccbi H nonHTHMecKHe neHTenn HauHOHajibHOCTefí, npHflepacHBaBUJHecH öojibuiett lacTbjo JiHÖepanbHbix HJIH paflHKaiibHbix B3rnaaoB, Ha nepBbix Henenax c paflocrao H ofloőpeHHeM npHHHnH Hanajio BeHrepcKofí peBoniouHH H ee nepBbie 3aBoeBaHHfl, KOTopbie KopeHHO H3MeHHjiH ycnoBHH Bcex, Tan H HeBeHrepcKHX, acHTenefí CTpaHbi. XOTH BeHrepcKaa peBoniouHH B oflHHaKOBoft Mepe npenocTaBHJia CBOH SKOHOMHHCCKHC, couHanbHbie H nojiHTHMecKHe 3aBoeBaHHH TaK5Ke HeBeHrepCKHM JKHTCJIHM crpaHbi, HO OHa He oöecneuHBana HM HaunoHanbHbie npaßa H nos-TOMy nHßepanbHbie H paaHKajibHbie nonHTHiecKHe aeHTenn HaunoHanbHocTett y>Ke Ha STHX nepBbix HenenHx CTanH TpeöoBaTb npenocTaBneHim HeBeHrepCKHM ÍKMTCJIAM CTpaHbi paBHonpaBHH, TaK HanpHMep Toro, MToőbi c BeHrepcKofl cTopoHbi npH3HanH HauHOHanbHyio OTflenbHOCTb HeBeHrep-CKHX HapOflOB, MTOŐbl B MeCTHOÍÍ aflMHHHCTpaUHH H B HJKOnaX TeppHTOpHÍÍ, HaceJieHHblX HaUHOHajibHocraMH, ynoTpeöancH COOTBCTCTByioHIHPi HaimoHajibHbiií H3biK H B öyAymeivi perynapHo