Századok – 1977

Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV

KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1526 UTÁN 673 Gábornak Győrben, Czibak Imrének Váradon, s valamivel később a ferencessé lett Frangepán Ferencnek Bácsott. Két további esetben egyszerűen előbbre léptetett egy-egy prelátust a király: Várday Pál lett Esztergom érseke, helyére Egerben az addigi zágrábi püspök, Erdődy Simon lépett. Végső soron így csak Zágráb maradt félig-meddig gazda nélkül.13

0 Esett már róla szó, hogy milyen politikai vagy familiárisi kötelék fűzte Várday Pált és Czibak Imrét Szapolyaihoz. Az új arisztokrata (Bakócz-rokon) Erdődy Simon kulcsszerepet játszott Szlavóniában, s kitűnően megérttette magát a fontos Frangepán Kristóf bánnal. Frangepán Ferenc személyét neve épp eléggé kiemeli; Drugeth Gábor egyenesen a király unokaöccse volt; Sulyok püspök családját Török Bálinthoz fűzték szoros szálak, az utolsónak hagyott Gervay pedig nyilvánvalóan Szapolyai-familiárisként tekintendő, mivel eddig Szerencsen volt apát, annak pedig ez a család volt a kegyura. A hatalom bázisainak erősítésére irányuló szándék tehát itt is könnyen tettenérhető. János király egyébként külön vigyázott rá, hogy a magasabb klérusban az 1526-os törvények által keltett aggodalmakat valahogy le csöndé sít se. Oly eszközhöz nyúlt, ami ellen a köznemesi párt már 1518-ban és 1526-ban is törvények útján tiltakozott: a főkegyúri jog átruházásához. Várday Pál, alighogy elfoglalta esztergomi palotáját, kiváltságképpen megkapta a ,jus patronatust" diocézise valamennyi egyháza fölött, beleértve még a préposti stallumokat is.13

1 Az eddigieknél nem kisebb gondot jelentett az 1526-os harcok idején elkövetett bűnök vizsgálatainak, na meg a halottak hagyatéka körül fölbuijánzó pereknek bonyolítása. Az egyszerűbb esetekben viszonylag gyorsan őröltek az új kormány malmai. A Komáromból gyáván elfutó Pribék Istvánra már a tavasszal kimondták a „nota infidelitatist", a hűtlenség miatti vagyonelkobzást. Elfogták, kivallatták, s súlyos pénzbírsággal sújtották, ha igaz, a Mária királyné hajóit kifosztó tiszteket, közelebbről a főbűnös Orbáncz Andrást.13 2 Rövid idő múltán, már 1527 februárjában engedélyezte János, hogy a pécsi káptalan új pecsétet veressen a helyett, amit kincseikkel egyetemben Báthori nádor őrizetére bíztak, s amelynek visszaadását a Ferdinánd-párti nagyúr nyilvánvalóan politikai indokból, megtagadta.13 3 130

Gervay: Borovszky S. Csanád m. I. 368. (Szerémi 109. 1. állítása, miszerint János őt kérdezte volna meg, csináljon-e püspököt a szerencsi apátból, alighanem a király valamely tréfájára emlékezik.) Sulyok és Drugeth: MOE I. 99 ill. J. Koller, História episcopatus Quinqueecclesiarum. Hatos G. Századok, 1870. 383. Frangepán csak 1528. január 8-án kap engedélyt a pápától magasabb funkció betöltésére: EK Kaprinay in quarto, LXXIV. No. 70; Czibak: Bunyitay V. 38214; Erdődy S.: Jászay P. 349. és OL Dl. 47701. 131

EK Kaprinay, in quarto IV. N. 13.; Jászay P. 377 skk. Ferdinánd utóbb egész sor főpapnak ugyanilyen kiváltságot adott, vö. OL Libri Regii 11, 22-24/1527. 13 2

Vö. OL Dőry 1527. I. 1 Jászay P. 295 sk.; Rozsályi Kun Pált is bűnrészességgel vádolták, s úgy hírlett, csak azért mentették föl, mert (ha igaz) Werbőczy veje volt. Brodarics I. ugyanakkor határozottan tagadja, hogy a huszároknak (ezek parancsnoka volt Kun) része lett volna a garázdálkodásban. 13 3

Az eset ősforrása a káptalan részére János király által kiállított oklevél, Eger DRH 21 verso, kiadta: Katona I. História Critica XIX. (h. év nélk.) 35 sk., ill. Magyar Egyháztörténeti Emlékek ... I. Bp. 1902. 303 sk. Az egri kódexet Istvánffy forrásként használta, valószínűleg innen került az ő