Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
672 BARTA GÁBOR a különleges problémákkal is, amelyek a katonai vereségből és az azt követő széthullásból születtek. Még a legenyhébb az volt ezekből, hogy az új hatalmasok, vagy beosztottjaik egynéhánya nem rendelkezett a hivatala betöltéséhez szükséges anyagi javakkal. Körösi Miklós, Bekény Benedek és Smyl Kwna ezért pl. házat kapott Pesten, illetve Budán. Werbőczy egyenesen két házat is kapott a székvárosban,12 8 de ez már inkább (lásd Torna megyét) társadalmi súlyát volt hivatva emelni. Ez pedig jórészt egy ismét más feladat része volt: a hű támogatók jutalmazásáé — illetve az adott helyzetben néhányszor a behódolásért kért ár megfizetéséé. Már említettem, hogy János király saját birtokaiból igen szűkmarkúan mérte az adományokat. Egyrészt mert az általános elismerés közepette kevéssé látta szükségesnek az ilyen jutalmazást, másrészt mert szívesebben élt kisebb közvetlen költséggel járó módszerekkel. Ismételten megemlékeztek a Batthyány Ferenc részére biztosított só- és marhakiviteli engedélyekről — ez lehetett az egyik metódus. A magas állami tisztségek, bárói cím, vagy a főispáni székek adományozása szintén tekinthető (anélkül persze, hogy politikai jelentőségüket tagadnánk) egyfajta kegyosztásnak. A legegyszerűbb megoldás az ellenszegülők vagyonának elosztogatása lett volna. A fehérvári országgyűlés még csak feltételesen, a budai viszont már nyíltan hűtlennek is nyilvánította Ferdinánd maradék híveit. Szapolyai azonban csak óvatosan, s meglehetősen későn nyúlt a „nota infidelitatis" fegyveréhez. Kezdetben csak Frangepán Kristóf követelte ki magának Báthori István néhány szlavóniai uradalmát. A gróf fegyverhez is nyúlt e várak bevételére, de királya a koronázás után csak egyetlen erősséget, Thurzó Elek Temetvény nevű várát foglaltatta el katonasággal. Ezután már csak a nyáron, a szakítás elkerülhetetlenné válásakor adományozta el néhány ellenpárti úr jószágait I. János. Veresvárat valamely osztrák nagyúr birtokolta — július 12-én Batthyány Ferenc kapott rá privilégiumot. Csulai Móré László végleg Pozsonyhoz szegődött — Bátorkőt és Várpalotát július 7-én Pestyéni Gergely udvarbíró kapta meg az uralkodótól.12 9 Ha e birtokátruházások egyelőre inkább csak papíron maradtak, valószínű, hogy történt még néhány hasonló eset az általunk ismerteken kívül is. A feltűnően kevés adat azonban alighanem ismét csak annak a törekvésnek jele, amellyel János király az ország, az uralkodó osztály egységének helyreállítását igyekezett elérni. Hasonlóképpen keveredik a politikai indok és a jutalmazási szándék a Mohácsnál elesett főpapok utódainak kinevezésében. Öt új embernek kért Rómától püspöksüveget János: Gervay Jánosnak Csanádon, lekcsei Sulyok Györgynek Pécsett, homonnai Drugeth 12 8 Bekény: OL Dl. 47697; Körösi: OL Zichy 25/7, 1527. VIII. 20. (Ferdinánd kir.); Kwna: OL NRA 1703/16; Werbőczy: Fraknói V. Werbőczi, 252 és 360. 129 Jászay P. 349, Thallóczy L. Frangepán II. 383. (Frangepán Kristóf eredetileg a Corvin-örökséget kérte, de János elutasította: Jászay P. 223. OL Batthyány Acta Ant. Alm. 3. Lad. 9. Veresvár 14., ill. SSUA Révay, központi, idegen családok fasc. V. N. 9. Ecsedet pl. csak 1527 nyarán kezdték el ostromolni: Perjés Géza: Az országút szélére vetett ország, Bp. 1975, 42. Igaz, Szerémi 120. 1. ekkorra teszi Kisvárdának Kállay (Vitéz) János általi elfoglalását, de erre minden jel szerint csak később került sor.
