Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1526 UTÁN 655 tartozását. Míg Miletinczi, aki épp úgy hitelesít mindkét pecsét alatt kelt okleveleket, épp úgy hátjegyzeteli a személynök előtti perek okmányait, mint ő, időnként kiírja, hogy ő a személynök tisztviselője, sőt a fenti Nagylucsei-esetből az is kederül, hogy valóban ő irányítja az irodát (az ő utasítását értette félre ugyanis a notarius-öccs) - Baksay esetében az ilyen nyomok hiányoznak. Épp úgy lehet másik személynöki prothonotarius, mint Werbőczy személyes beosztottja, aki a nagykancellárián belül foglalkozik a jogi ügyekkel. Sajnos, az említett hiteleshelyi jelentések sem segítenek tisztázni a dolgot: még a Werbőczy által személyesen hátjegyzetelt ügyek is a personalis presentiának vannak címezve. Csak annyi bizonyos, hogy a két prothonotarius a korábbi kúriai gyakorlatnak megfelelően ellenőrizte egymás munkáját.8 2 Noha a régmúlt kancelláriájának mintájára a személynököt a kancellárnál alacsonyabb rangúnak, sőt annak beosztott tisztviselőjének tekintették — láttuk, a gyakorlatban pontosan egyformán vették ki részüket a jogi procedúrák gombolyításában. Még arra is volt példa, hogy, a fenti hatásköri átfedések újabb példájaként Bekény personalis alkalomadtán besegített a kancelláriai titkárok munkájába,8 3 Az elméleti (és familiáris) alávetettségi viszony ahhoz azonban épp elég nyilvánvaló volt, hogy két nagybírót, a korábbi szokással ellentétben, ne lehessen egymástól függetlennek tekinteni. Ennek megfelelően nem szolgálhattak egymás fellebbezési fórumaként sem. Nincs is olyan oklevelünk, amely ilyen per-továbbvitelről említést tenne. A két kancellária tehát jóformán egyetlen tömbbé vált, amely monopolizálta a királyi jogszolgáltatást. Tegyük hozzá, a jelek szerint még a teljesen periferikus katonai becsületbíróság (curia militaris) is a személynöki székhez kötődött.84 Egyedül a 8 tárnoki város mentesült volna a Werbőczy-féle bíráskodás alól — de közvetve, Ibrányi ítélőmester személyén keresztül még ott is érvényesült annak befolyása! Persze fellebbezési lehetőség nélkül bizonyos idő múltán a jogszolgáltatás menete elakadhat. Feltehetően ez volt az oka, hogy végül Pestyéni Gergely átvette az országbírói tisztséget. Emlékezzünk rá: az első per, amelyben mint ilyet megemlítik, a személynök előtti újrafelvétellel folytatódik. 6. A hatalom szerkezete Láttuk eddig, hogyan folyt az ügyek intézése a királyi tanács, a kancellária s a többi kormányhivatal színe előtt, s hogy a különböző eljárási módok miféle döntéshozatali mechanizmusokra engednek következtetni. De kinek, vagy kiknek a szolgála-82 Baksai dorsatiója: OL Justh 1527. III. 27., Miletinczié: OL Kállay 1527. III. 21. Baksay „lecta", vagy „lecta et correcta per me" jegyzetei: OL Justh 1527. V. 18—28-ig, összesen 5 db, OL NRA 703/17 és 803/19; - Miletinczi kézjegye: OL Justh 1527. VI. 7., OL Zichy 10/11, OL Berzeviczy (berzevicei) 1527. VI. 6., OL NMT 1904/26, régi 1. cs., 1527. VI. 6. „Lecta et extradata per me magistrum Baksay prothonotarium - coram me magistro Myczy" = OL Ibrányi 1527. VI. 12. 8 3 Ha a referens történetesen nem tudta aláírni az általa közvetített ügy oklevelét, akkor valamely hivatalnok ellenjegyezte azt helyette: OL NRA 903/24 Batthyány Ferenc relatiója, Statileo királyi titkár aláírásával, OL Békássy 1527. V. 8., Pestyéni relatiója, Bekény személynök kézjegyével. 84 OL Kisfaludy 1527. VI. 7. Ládonyi Miklós becsületbeli ügyét Kaszás Miklós óbudai polgárral(!) a király a curia militaris elé utalta, Kaszás megidézését „coram nostra majestate", a jelentést „nobis" kéri, a budai káptalan jelentése pedig a personalis presentiának van címezve.
