Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
642 BARTA GÁBOR Menyhért kapott secretariusi megbízatást.2 7 Ellentétben korábban hivatalba lépett társaikkal, az ő eddigi pályafutásuk teljes homályba vész. Nevükből ítélve mindenesetre ők is tisztántúli nemes emberek voltak. 2. A királyi tanács A feudális állam legfelsőbb irányító szerve a királyi tanács. Magyarországon a Jagellók korában ez a gyülekezet még a szokásosnál is nagyobb tekintélyre tett szert, hiszen a meglehetősen tehetetlen II. Ulászló, s az iíjú II. Lajos inkább csak végrehajtotta tanácsosai óhaját, mint irányította volna a testületet. A változás jelentőségének fölismeréséről tanúskodik a köznemesi rend ismételt törekvése, hogy a választott tanácsosok intézményével biztosítsa jelenlétét a legfontosabb döntések színhelyén. János király uralkodásának kezdetén az országgyűlések nem újították föl a consiliariusok választására vonatkozó törvényeket. Az okleveles anyagban alig találjuk nyomát a korábban annyit emlegetett tanácsosi méltóságnak. Statileo János királyi titkár viseli néhány esetben a megtisztelő tanácsosi rangot, s annak címezi néhány levél csucsi Tomori István volt alvajdát, Fogaras várának új várnagyát.2 8 Mindenképpen a tanács részesének kell tekintenünk az itáliai kolostorából hazahívott nagyúri ferencest, Frangepán Ferencet, akiről maga a király írta a pápának: a tanácsban van szüksége a barát bölcsességére. Egy-egy oklevélen a relatiós jelzet utal arra, hogy Várday érsek-főkanCellár és Batthyány Ferenc vasi főispán is tagja volt a fontos testületnek.2 9 Voltak választott tanácsosok Szapolyai mellett? A törvényhozás hallgatása és a fenti adatsor feltűnő szegényessége kifejezetten ellentmond ennek a lehetőségnek. Amennyiben lettek volna köznemesi tanácsosok, nevükkel valamilyen formában találkoznunk kellett volna, ha máskor nem, az 1527 tavaszi budai országgyűlésen. Ezzel szemben a királyi titkárok már a Jagellók korában is részt vettek a királyi tanács munkájában, a főkancellár és a bánságot viselt Batthyány pedig az eredeti feudális jogszokás szerint tartozott annak tagjai közé. Ugy tűnik tehát, hogy János király visszatért a két évtizeddel korábbi gyakorlathoz, amikor is az uralkodó a kormány tagjaiból, a 2 7 Tatár elbocsátásáról Szerémi ír (123.1.), tévesen ítélőmesterntk és váci kanonoknak titulálva ó't. Elbeszélése szerint politikai okból menesztették, de hogy pontosan miért, nem érthetó'. Szálkái: AMK Schwarzenbach 1158 (1527. VII. 10.) ölveti: csak augusztus után kerül elő, mint titkár, de alighanem ő az a Menyhárt diák, akit Szerémi 109. és 117. 1. 1526 végén említ a vajda Írnokaként. Neki talán rokona volt őlvedi Barnabás, II. Lajos udvarnoka, Fógel J. II. Lajos 58. 28 Statileo címeinek változásai: AMK Schwarzenbach 1152 (1527. II. 10. - consiliarius; OL NRA 421/35, 1527. III. 26. - secretarius; OL NMT régi 1. cs. (1917/24) 1527. VIII. 16. consiliarius. Vő. még a 9. jegyzetet. Tomorit Szeben városa és Beszterce városa tiszteli consiliariusnak levelezésében, Brassói Állami Levéltár Schnell-gyűjtemény (a továbbiakban: BÁL Schnell) 111/80; 1527. VI. 8., ill. Kolozsvári Állami Levéltár, Beszterce város levéltára (a továbbiakban: KÁL Beszterce) repertórium, 927. sz. irat, 1527. I. 17. Szerémi mester egyébként Szapolyai valamennyi udvaroncának megadja a tanácsadói titulust. . . 29 Frangepán Ferencről: a Diplomatarium Regni Hungáriáé c. kódex (ún. Istvánffystylionarium) az egri érseki könyvtárban (a továbbiakban: Eger DRH) 37 verso, sine die: „. . . sit regnum nostrum absumptis in preterita clade omnibus qui in consilio aliquid valebant bonis viris orbatum et exhaustum. . ." Vö. még Sörös Pongrác, Századok 1917.
