Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
628 FOLYÖIRATSZEMLE románság civilizatorikus küldetésének vízióját, az orosz (szovjet) törekvések ellensúlyozásával indokolják a „természetes határok" (Tisza, Dnyeszter) elérését célzó kezdeményezéseket. Véleményét összegezve úgy ítéli meg szerzó'nk Románia első világháborús szerepét - Lenin értékelését alapul véve -, hogy azt reakciós nacionalista, hódító törekvések vezérelték. (Novaja i novejsaja isztorija, 1976. 5. sz. 53- 70.1.) M. ZBIGNIEW LANDA U: LENGYELORSZÁG HOSSZÜTÁVÚ GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A legfrisseb gazdaságtörténeti kutatásokat az összehasonlító módszer térhódítása jellemzi. A szakirodalomban terjed a különféle számsorok, táblázatok, grafikonok használata. Ám a szerző úgy véli, hogy a lengyel gazdaságtörténetírásban mind ez idáig nem találhatjuk nyomát annak, hogy az összehasonlítandó országokat vagy az összevetendő adatokat valamiféle határozott szempont szerint válogatták volna meg. A kiválasztásban uralkodó véletlenszerűség pedig furcsa, nemegyszer irreális következtetésekre vezethet. Ha például eltérő fejlettségű országok esetében a termelés tényleges nagyságát a növekedés százalékokban kifejezett tempójával helyettesítjük, könnyen kaphatunk olyan képet, amely a gyengén fejlett országoknak kedvez. így a legfejlettebb kapitalista országoktól jócskán elmaradt Lengyelország a termelés és hozamok százalékos növekedését abszolutizáló táblázatokban akár amazok elé is kerülhet. A fejlődés ütemének összehasonlításánál tehát - a szerző véleménye szerint - csakis hasonló jellegű országokat szabad egymás mellé állítanunk. Maga a tanulmány végül annak kiderítését tűzi ki célul, hogy milyen módszerrel választhatjuk ki a Lengyelországhoz hasonló fejlettségű, tehát vele összevethető országokat. Az első feladat annak tisztázása, hogy milyen kezdő időpont szolgálna a legmegfelelőbbnek a lengyel gazdaságtörténészek kutatásaihoz. Elméletileg ideális lenne időben minél visszább menniük, akár a kapitalizmus kezdeteinek időszakáig, ehhez azonban hiányoznak a kellő hitelű, statisztikailag is hasznosítható adatok. Gátlólag hatnak a lengyel történelem sajátos fordulatai is: az ország felosztása, a lengyel területek idegen gazdasági egységekbe való bekebelezése lehetetlenné teszi, hogy kutatásaikat 1918 elé vigyék. Kiindulópontjuk tehát csakis a két világháború közötti időszakon belül lehet. Probléma persze még így is akad: a háború után a pusztulás, majd az infláció s az 1924/25-i válság torzítja el a kép tisztaságát. Először az 1926/28-i évek mindenütt egyformán jelentkező prosperitása látszik alkalmasnak az összehasonlításra, míg az 1929-ben kibontakozó válság újra véget vet a lehetőségnek. A következő feladat az összehasonlításra alkalmas adatok kiválasztása lenne. A szerző mindenekelőtt leszögezi, hogy a kutatóknak Európánál kell maradniok, hiszen itt remélhetik, hogy Lengyelországhoz hasonló szerkezetű államokat találnak. A legjobbnak azt tartaná, ha a nemzeti jövedelem egy főre eső hányadát lehetne összevetni, ezt azonban megakadályozza, hogy a nemzeti jövedelmet országonként másképp számolták, sőt, helyenként csak becsülték, így nagyságát nem ismeijük összehasonlító fokon. Helyette ajánlja tehát a következő mutatókat: az ország területének nagysága, a népesség száma, annak foglalkozásbeli megoszlása, a villanyáram-, acél- és cementtermelés egy főre átszámított mennyisége, továbbá a legfőbb szántóföldi termények (búza, rozs, zab, burgonya, cukorrépa) hektáronkénti hozamai. Az így nyert kép egészíthető ki végül a nemzeti jövedelem feltételezhető nagyságával. A javasolt mutatók egyenként természetesen bármely ország fejlettségének csak töredékét tudnák illusztrálni, együttesen mégis lehetővé teszik, hogy a Lengyelországhoz leginkább hasonlókat közülük kiválasszuk. (A terület azért játszhat szerepet az adatok között, mert a nagyobb országok rendszerint autarchikusabbak, gazdaságuk zártabb, mint a kisebbeké. Az ipari és mezőgazdasági foglalkozású népesség aránya a gazdasági élet általános színvonalára enged következtetni. Az ipari fejlődést azért kell három ágazat adataival bemutatni, mert nincs olyan egység, amellyel termelésének nagyságát egyszerre ki lehetne fejezni.) - Az összehasonlításra így valamennyi országból 11 (a nem egészen pontosítható nemzeti jövedelemmel együtt 12) adatunk lesz.
